Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-05
19 közigazgatás elnöki tisztségét töltötte be, amelyből nem kis meglepetésre, az államfő a kormány élére emelte. A nnak idején azt rebesgették, Leonyid Kucsma azért választotta éppen őt, hogy a már túlságosan is nagy befolyással rendelkező kijevi klán nyomását a donyeckiekkel ellensúlyozza. Kormányfőként ugyan nemigen csillogtatta politikai erényeit, ennek ellenére 200 4ben Kucsma őt szemelte ki utódjának is, ám az akkori események, a „narancsos” forradalom legnagyobb ellenfele, Viktor Juscsenko győzelmét eredményezte. Janukovics azonban ezúttal sem adta fel. Az ország legnépesebb pártjának elnökeként, a választók 32,17 százalékának támogatását megszerezve, meggyőző sikert aratva került be a parlamentbe, ahol ma a Régiók Pártja 186 mandátummal rendelkezik. Kinevezése kormányfővé mégsem volt egyszerű. vissza Nyári egyetem Nagyváradon Magyar Nemzet 2006. augusztus 5. Szerző: Hangya Éva Ötödszörre rendezik meg Nagyváradon a Kárpátmedencei nyári egyetem programsorozatát. A ma kezdődő rendezvényre a térség minden részéről érkeznek főiskolás és egyetemista fiatalok, így a Felvidékről, Kárpátal járól, Erdélyből, a Vajdaságból és Magyarországról is. A résztvevők egy olyan értelmiségi réteget képviselnek, amelynek fontos ez a különleges találkozás magyarok és magyarok közt. A nyári egyetem egy szinte egyedülállónak mondható összefogás eredményeként jött létre, amelyben a támogatók és partnerek mellett szerepet vállal a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete, a Temesvári Magyar Diákszervezet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Rákóczi Szövetség és az Antall József Alapítvány. A rendezvényt bemutató sajtótájékoztatón Kiss Gábor, az alapítvány főigazgatója kiemelte, hogy büszkék a nyári egyetem létrejöttére, hiszen a régió minden részéről érkeznek az eseményre diákok és előadók is. Úgy fogalmazott, hogy Magyarországon az előző egykét évben fájdalmasan háttérbe szorult a határon túli magyarság kérdése, pedig fontos része lenne a magyar közéletnek. Ezért helyezik előtérbe az olyan témák megjelenését a nyári egyetem előadásai közt, mint az unión belüli magyar össznemzeti érdek képvise lete, a magyar nyelvű oktatás és képzési tapasztalatok vagy az aktuális politikai kérdések mellett a kisebbségi problémák felvetése. Ebben az évben százharminc diákot várnak, akiket előzetes pályázati kiírással válogattak ki a helyi diákszervezetek. Évről évre kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, az idei rendezvényre például állami támogatást nem is kaptak, a tavaly megítélt 150 ezer forint is az utóbbi hónapokban jutott el hozzájuk. vissza Megfelelő villanypóznák - A Slotajelenség: akár az ördöggel is a magyarok ellen – Nehéz szabadulni a pánszláv kommunizmus örökségétől? Magyar Nemzet 2006. augusztus 5. Szerző: Neszméri Sándor Ján Kubis, a szlovák diplomácia nemzetközileg elismert új vezetője szerint kormányát nem egy po litikus kijelentései, hanem a konkrét lépések alapján kell megítélni. A külügyminiszter mindezt Ján Slotával kapcsolatban jegyezte meg, arra reagálva, hogy az európai szocialisták a kormányt alakító szociáldemokrata Smer szemére vetették koalíciós partnere ik, a Szlovák Nemzeti Párt idegengyűlölő, szélsőséges megnyilvánulásait – élén Slotával, az egykori bányamérnökkel. Számok igaza A szlovák nacionalista pártok létérdeke, hogy folyamatosan félelemben tartsák a szlovákokat, amit leginkább a „magyar fenyeget ettséggel” tudnak elérni. Ezért hangoztatják, hogy a magyarok autonómiát akarnak – holott a Magyar Koalíció Pártja megalakulása óta nem is foglalkozott ezzel a kérdéssel, gyakorlatilag nincs erről kidolgozott állásfoglalása. Azt is hangoztatják, hogy DélS zlovákiában elnyomják a szlovákokat, brutálisan asszimilálják, illetve arra kényszerítik őket, hagyják el a régiót. Egyéb program és államépítő elképzelés híján ez ad legitimitást a működésüknek. Ugyanakkor e gyűlöletkeltő politikai megnyilvánulások és nyo mukban a magyarok iránt megmutatkozó bizalmatlanság bizonytalanítja el a szlovákiai magyarokat olyannyira, hogy nemzeti önbecsülésük meggyengülésével egyre inkább a szlovák állam iránti lojalitásukat próbálják kifejezi. Lemondanak az anyanyelvi oktatás jog áról, hogy munkahelyükön, a közigazgatásban alig használják anyanyelvüket, csak hogy megfeleljenek a szlovák elvárásoknak. Ez pedig egyenes út az asszimilációhoz. Kevesen ismerik fel a helyzetben rejlő veszélyt, ezért jelenhet meg például az osztrák Die Pr esse című lapban minden visszhang nélkül olyan hazugság – Ján Slota szájából – , hogy a magyarok száma 250 ezerről 450 ezerre nőtt a szlovákok „brutális elmagyarosításának” eredményeként. Az igazságot valóban a számok árulják el: míg 1970ben Csehszlovákia
