Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-04
7 2007. december 31ei hatállyal megszünteti a közalapítványt mint szervezettípust az államháztartásról szóló törvény módosító javaslata, melyet tegnap általános vitára alkalmasnak ítélt az Országgyűlés önkormányzati és t erületfejlesztési bizottsága. A javaslat a közalapítványok megszűnéséig tartó átmeneti időszakban szigorítja azok működési kereteit. A testület módosító indítvány benyújtásáról döntött, melynek értelmében a helyi önkormányzatok által létrehozott közalapítv ányok is tovább működhetnek megfelelő jogi feltételek mellett, csakúgy, mint az Országgyűlés által alapítottak. Mindez nem zárja ki egyrészt a közalapítványok nagy részének felszámolását, másrészt gazdálkodásuk pénzeszközeinek jelentős megkurtítását. E miatt emelt szót a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), melynek országgyűlési képviselője pénteken Budapesten kijelentette: elfogadhatatlan a KDNP számára az a kormányzati terv, amely megszüntetné a közalapítványokat. Soltész Miklós rámutatott: „Olyan hézag ot töltenek be a közalapítványok (...), amelyet sem a minisztériumok, sem (...) az önkormányzatok nem tudnak betölteni”. A politikus az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnökével, Rétvári Bencével tartott sajtótájékoztatón közölte: jelenleg nem tudha tó, hogy a több ezer szociális feladatot ellátó közalapítvány feladatát mely másik szervezet v enné át. Soltész elmondta: a többnyire önkormányzati alapítású közalapítványok tevékenysége a szociális terület szinten minden ágára kiterjed. Példaként a bűnmegelőzést, a drogprevenciót, az ifjúságvédelmet, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának segítését, az egészségügyi területen tevékenykedő közalapítványokat említette. Rétvári Bence kitért arra, hogy a közalapítványoknak jelentős vagyonuk van, így szerinte a kormányzati terv mögött a közalapítványok vagyonának magánosítási szándéka is megbúj ik. Úgy vélte, a törvénymódosítással ezt a vagyon kiviszik az állami felügyelet alól. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke szerint a stabilizációs csomagot alkotó javaslatok nagy száma és széles köre arra utal, hogy ezeken a kormány már több hó napja dolgozott, ami azt jelzi, hogy már a választási kampány ideje alatt is folytak a megszorítást tervező munkák. Két legyet egy csapásra? A közalapítványok létesítésének lehetőségét 1994. január 1jétõl teszi lehetővé a Polgári törvénykönyv. (A közal apítvány intézményét megteremtő 1993. évi XCII. törvény 40. § (6) bekezdése lehetőséget teremtett a korábban a kormány vagy annak a szervei által létesített alapítványok közalapítvánnyá átalakulására.) A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagy ona – a hitelezők kielégítése után – az alapítót illeti meg. Ez mindenesetre igazolni látszik azon ellenzéki fenntartásokat, miszerint a kormányzat gyakorlatilag megszorítócsomagja részeként kezeli a kormányhoz közel álló sajtóban feltűnő gyakorisággal a k özpénzek megcsapolásával vádolt közalapítványok sorsát. A közalapítványok megszüntetése a pénzeszközök megszerzésére is alkalmat ad, elherdálásukkal némi bevételnövekedést eredményezve. Nem véletlen egybeesés a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) meg szüntetése és a közalapítványok elleni hadjárat időpontjának időzítése sem. A két, egymással látszólag össze nem függő esemény közötti párhuzam láthatóvá válik, ha felidézzük, milyen vélemények fogalamzódtak meg akár az elmúlt egy hónapban a határon túli k özalapítványokkal kapcsolatban. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) igazgatótanácsa a magyarországi politikai vezetőknek címzett nyílt levelében, nemrég amellett érvelt, hogy ne csökkentsék a határon túli magyar közösségeknek szánt költségvetési támogatásokat. Az MCSZESZ kifejtette, hogy a romániai gazdasági élet szereplői, a helyi elit még nem képes a civil szervezetek működtetéséhez szükséges anyagi terheket biztosítani, ezért a szervezetek jelentős mértékben függnek a magyarország i pénzforrásoktól. Az elmúlt évek korlátozó intézkedései már eddig is érzékenyen érintették a közösséget, „az újabb megszorítások több szervezetünk működésének beszüntetéséhez vezetne” – áll a Bodó Barna elnök által aláírt levélben. A levelet egy nappal Sz ilvásy György kancelláriaminiszter bejelentése előtt küldték el, miszerint a kormány a különböző költségvetési szervek leépítésére készül, amely a közalapítványokat is fokozottan érinti. Ugyanakkor Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke Kolozsváron kijelentette: súlyos következményekkel járnak a magyar kormány által hozott, a határon túli magyarságot sújtó megszorító intézkedések. A neves irodalomtörténésznek éppen nemrég megtett, erdélyi útján jutott tudomására budapesti kormánykörökből, hogy a
