Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-24
25 Szabadegyetemen. Az RM DSZ elnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői minőségében megjelenő Tőkés Lászlóval folytatott vitán mondta ezt, hangsúlyozva, az RMDSZnek az az érdeke, hogy az erdélyi magyarságot bevigye az Európai Unióba, ugyanis számára ez esélyt jelenthet helyz etének javítására. Markó szerint az integráció azonban csak akkor jelent gyógyírt számos betegségre, ha feltételezzük, hogy az unió a jövőben nagy változásokon megy keresztül. Hozzátette, az RMDSZ nem mond le a kulturális autonómiáról, ahogy fenntartja a területi autonómiaigényét is, és ősztől széles körű párbeszédet tervez azokkal a magyar politikai erőkkel, amelyek eddig a szövetségen kívül keresték boldogulásukat. Ennek szükségességével Tőkés is egyetértett, viszont kétségbe vonta, hogy az RMDSZ őszint én óhajtja ezt a dialógust. Szerinte a valódi párbeszédet éppen az RMDSZ akadályozza, és a szövetségnek nem szabad kisajátítania az erdélyi magyarság politikai képviseletét, a párbeszédet, illetve a magyarországi és a román állami pénzek elosztásának jogát . Sérelmezte, hogy az RMDSZ mint az erdélyi magyarság egyetlen hivatalos szerve "hatalomelvű magatartást" tanúsít, és mindent megtett az RMDSZen kívüli - a szövetség vezetőségével szemben álló ellenzéki erők - megsemmisítéséért. "Nem szabad párbeszédet hazudni, amikor nincs párbeszéd" - fogalmazott. Szerinte az RMDSZ csak a saját kebelében hajlandó leülni tárgyalni. A vitára összegyűlt több száz fős hallgatóság többször fütyölt és pfújolt egyegy nekik nem tetsző Markómegjegyzésre. Az RMDSZelnök példá ul furcsállotta, hogy a március 15i székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezői Basescu államelnök látogatásától tették függővé az autonómiakiáltvány szövegét. "Mi soha nem fogadtuk el, hogy román politikusok mondják meg, mi legyen szövegeinkben" - fogalmazot t Markó. A párbaj rá eső részén Tőkés erre úgy reagált, a március 15i nagygyűlés előtti egyeztetés reálpolitikai jellegű helyzet volt, a szervezőknek latolgatniuk kellett, mi jobb az autonómiaügynek: ha Basescu ellátogat Székelyudvarhelyre, vagy ha nem teszi. Ugyanakkor azt vetette az RMDSZ szemére, hogy túlságosan betagozódott a bukaresti hatalom köreibe, és "a román hatalom magyar szárnyává" vált. A Tusványoson vitatémaként többször szóba kerülő politikai pluralizmussal kapcsolatban Markó kifejtette, számára teljesen elfogadható, viszont nem hajlandó elfogadni legitim célként, hogy egyesek nem azért indultak MPSZszínekben a választásokon, hogy győzzenek, hanem hogy "kiüssék" a parlamentből az RMDSZt. Akkor kapta a legnagyobb füttyöt, amikor kijelent ette, nem az RMDSZ gáncsolta el az MPSZt, hogy indulhasson a parlamenti választásokon. vissza Orbán és a szlovák "forgatókönyv" Bartha Réka "Semmi okunk nincs kizárni, hogy ez így lesz Románia esetében is" - mondta a szlovákiai választások kapcsán a szombati tusnádfürdői beszédét követő sajtóértekezleten Orbán Viktor Fideszelnök. Egy másik Magyarország című előadásának első részében Orbán a magyarországi belpolitikai h elyzetet és az országgyűlési választások eredményeit elemezte. A Fideszelnök szerint a magyar választópolgárok egy része kizárólag tapasztalati tények alapján vonja le a politikai következtetéseket. A kormány által a választások előtt különböző programo k keretében "szétosztott" 300 millió forint félrevezette a választókat Magyarország gazdaságát illetően, és befolyásolta a választás kimenetelét. "Meg kell akadályozni, hogy a politika továbbra is hazugságokra épüljön. Be kell bizonyítani, hogy őszinteségr e is lehet építeni sikeres és hatékony politikát" - jelentette ki Orbán Viktor, aki Németh Zsoltot kérte föl arra, hogy a Jó reggelt, Magyarország! című kiáltványt ismertesse. A dokumentumot aláíró nyolc Fideszes politikus szeptember 23ára a Hősök terér e hívja a kiáltványhoz csatlakozó polgárokat. A kiáltvány erdélyi változatát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke fogalmazta meg és olvasta fel Tusványoson, Orbán Viktor beszédét követően. A Jó reggelt, Erdély! című kiáltványt nyolc hazai közéleti személyiség írta alá és ugyancsak az "erkölcsipolitikai válságra" hívja föl a figyelmet, de hazai vonatkozásban.
