Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-24
22 kormánykoalíció számláján, és ez tette lehetővé a kormányváltást. Aztán kialakult a politikában egy újfajta magyarellenesség. A korábbihoz ké pest abban különbözött, hogy nem nyíltan fejezték ki magyarutálatukat, hanem mindent elkövettek, hogy a magyarokat kiszorítsák a végrehajtó hatalomból. Ezt lehetett tapasztalni már 2002ben az önkormányzati választásokon, majd 2005ben a megyei választások on. A megyei választásokon olyan MKPellenes koalíciók jöttek létre, amelyekben benne voltak az akkori ellenzéki szélsőségesek, de a Dzurinda- féle kormánypártok is. Mindezt azért tették, hogy a Magyar Koalíció Pártja rosszabb eredményt érjen el. A kereszt ény, jobboldali pártok összefogásának hiánya, amely alapját a magyarellenesség határozta meg, már előre vetítette a 2006os választási vereséget is. A szlovák politikának összehangolt célja volt, hogy az MKP ne legyen még egyszer a kormányhatalomban és ne szóljon bele többé a kormányzati döntésekbe. – Mindez milyen kihatással van a szlovákiai magyarságra? – A közpénzek elosztása kormányzati döntéseken múlik, és egyes kormánytagok érzelmi beállítottságától függően, bosszúból, a magyarok által lakott területe k sokkal kevesebb költségvetési, fejlesztési pénzekhez jutnak, mint eddig. A szlovák kormánykoalíció összetétele olyan, hogy van benne egy szélsőséges nacionalista, soviniszta párt, amelyet Ján Slota vezet. A Robert Fico miniszterelnök által vezetett Smern ek, a legerősebb pártnak is van egy szélsőséges szárnya. Vladimír Meciar pártja pedig már két alkalommal is bebizonyította, hogy hajlandó engedni a Szlovák Nemzeti Párt szélsőségeinek. Ha ebből indulunk ki, akkor csekély a reménye annak, hogy magyar vonatk ozásban ne a szélsőséges vélemény legyen a győztes a kormányon belül. Tehát azokon az igazgatási területeken, amelyek a Szlovák Nemzeti Párt kezében vannak, szinte kizárólag a párt nemzeti türelmetlenségét kifejező ideológia fog érvényesülni. A kisebbség p olitikát ők úgy értelmezik, hogy szerintük a magyarokkal együtt élő szlovákokat kell védelmezni a magyarokkal szemben. Azaz a magyar intézmények működését kell csökkenteni, korlátozni, mert így lehet védeni az ott élő szlovákok érdekeit. – De ez ellentétbe n áll Szlovákia európai uniós tagságával. – Ez tény, hogy ellentétben van, de ez kisebb ellentét, mint a gazdasági körök és az unió elvárásainak ellentéte, amely kirobbanhat akkor, ha Fico pártjának választási programját teljesítik. Tehát itt a kormány eng edékeny lesz, a magyar kívánalmakkal szemben keményebb. – Hogyan vélekedik ebben az új kialakult helyzetben a magyar külpolitikáról? – Megítélésem szerint pillanatnyilag Magyarországnak nincs külpolitikája. – De van külügyminisztere. – De ő nem külpolitikus. Önmagában az, hogy Göncz Kinga külügyminiszter hívására a szlovák külügyminiszter első külföldi útjaként Magyarországra jött, vagyis az új szlovák kormánynak ez volt az első külföldi útja, ez is mutatja azt, hogy Magyarországnak ni ncs átgondolt külpolitikája. Mert egy olyan kormány, ahol egy félfasiszta párt is szerepet kap, annak a kormánynak a feltétlen elismerését is jelenti, ha a külügyminiszterét meghívják látogatóba. – A Gyurcsánykormány beszüntette a magyar – magyar találkozót , feloszlatta a Határon Túli Magyarok Hivatalát is. Mit várnak a magyar kormánytól? – Nem ismeretes előttünk, hogy miként akarja folytatni Gyurcsány Ferenc az 1996 óta kibontakozóban lévő nemzetpolitikát. Éppen a szocialista Hornkormány alatt alakult ki ez az együttműködés, amely az Orbánkormány alatt erősödött. Azt tudjuk, hogy fel aka rja számolni a határon túli magyarokat támogató közalapítványokat, megszüntette a Határon Túli Magyarok Hivatalát, berekesztette a magyar – magyar párbeszédet, tehát úgy érezzük, hogy a határon túli magyarokat nyűgnek tekinti, lemondott róluk, magyarán mondv a: leírtak bennünket. Nemcsak a felvidéki, de az összmagyarság szempontjából is nehéz időszaknak nézünk elébe. vissza Teljes autonómiát Vajdaságnak − A Második Vajdasági Konvención kisebb pártok és civil szervezetek vettek r észt A tartomány nagyobb autonómiáját követelték a Második Vajdasági Konvenció résztvevői szombaton Újvidéken. Több kis párt és civil szervezet közös nyilatkozatban fogalmazta meg, hogy Vajdaságnak joga van autonóm politikai szubjektivitásra Szerbián bel ül, ami teljes igazságszolgáltatási, törvényhozási és végrehajtó hatalmat jelent, meg azt, hogy a tartomány polgárai önállóan dönthessenek Vajdaság alkotmányos helyzetéről – derül ki a Beta híréből. Az ilyen autonómia feljogosítaná Vajdaságot arra is, hogy önállóan rendelkezzen saját vagyonával, természeti kincseivel és bevételeivel is. „Vajdaságnak éppúgy joga van autonómiára, ahogyan Szerbiának, Montenegrónak, Szlovéniának, Horvátországnak, BoszniaHercegovinának és Macedóninának joga volt az államiságra ” – áll a Vajdasági Párt (VP), a Vajdasági Románok Szövetsége, a Vajdasági Szociáldemokrata Párt, a Vajdasági Mozgalom, a Bánáti Párt, a Pancsovai Párt és néhány civil szervezet által elfogadott dokumentumban.
