Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-24
23 A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV), a Va jdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ), a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (DSHV) és a Demokratikus Vajdaság (DV) már korábban jelezték, hogy nem vesznek részt a Második Vajdasági Konvención. vissza Brüsszeli értelmező szótár [ 20060724 - 07:03:46 ] Európának nincs lelkiismeretfurdalása Trianon miatt, ha pedig kisebbségekről hall, elsősorban a bevándorlókra gondol. Ezért sajátos módon kell hírt adni a z erdélyi magyar helyzetről, hogy azt Brüsszelben is megértsék. Minderről Gál Kinga, az Európai Parlament erdélyi származású képviselője beszélt a tusványosi táborban. A politikus úgy vélte, a magyar közösségnek az uniós lehetőségekhez való hozzáférése l ehet az az érv, mely értő fülekre talál az EUban. Az autonómia például az unióban alapelvnek számító decentralizáció szubszidiaritás és önkormányzatiság fogalmain keresztül magyarázható el. A közösség értelmiséggel való rendelkezésének az elismert követel ménye teszi érthetővé az önálló felsőoktatás igényét. Gál Kinga rendkívül fontosnak tartotta, hogy az erdélyi magyarság egységes hangot hallasson magáról az Unióban, a különböző szólamok ne oltsák ki, hanem erősítsék egymást. Annál is inkább, mert – mint m ondta – amit most megtudnak a közösségről Brüsszelben, annak évtizedekig kihatása lesz a problémák megítélésére. vissza Krónika Szilágyi Zsolt: „Mi jobban akarjuk a párbeszédet” − Interjú a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőjével [ 20060724 - 06:57:41 ] – Táborzáró beszédében ön is említette, hogy a tusványosi szabadegyetem a román – magyar párbeszéd fórumának indult, most pedig a magyar – magyar párbeszéd fórumává változott. Ezt így is tervezték, vagy c sak így sikerült? – Valóban nem volt kielégítő a román politikusok jelenléte. Be kell látni: mi jobban akarjuk a párbeszédet a román politikai elittel, mint ők velünk. Ebben a táborban olyan tabutémákat vetünk fel, melyektől több román politikus egyszerűe n fél, mert úgy gondolja, nem tesz jót a népszerűségének, ha magyarokkal ül egy asztalhoz például a csángókérdésről vagy a regionalizmus ügyéről beszélgetni. A román politikusok részvételét ebben az évben a kormánykoalíción belül és a román politikában dúl ó háború akadályozta. Olyan román politikusok mondták le részvételüket, akik a tábor kezdete előtti napon még visszaigazolták, hogy számíthatunk a jelenlétükre. Az idén azonban mi is a román értelmiség részvételére fektettük a hangsúlyt. Nem is panaszkodha tunk, kiváló román előadóink voltak. Általuk a tábor megtartotta román – magyar jellegét. – Mintha enyhülés mutatkozna az erdélyi magyar – magyar viszonyokban. Idén az RMDSZ több vezéralakja is előadást tartott. Ez minek tulajdonítható? – Minden évben meghí vtuk az RMDSZ vezetőit is, de a meghívottak listája a témáktól is függ. Fontos volt a Tőkés – Markó párbeszéd, a jövőben eldől, hogy lesze folytatása. Tavaly is sikerült egy asztalhoz ültetni őket, de azóta sem indult be műhelybeszélgetés az autonómia, erdé lyi magyar politika, egységes brüsszeli fellépés vagy akár a kisebbségi törvény kapcsán. Az enyhülés annak tulajdonítható, hogy az RMDSZ konkrét eredményeket még nem tudott felmutatni. A kisebbségi törvény hosszú agónia után kimúlni látszik. Elképzelhető, hogy Bukarestben összeomlik a kormány az uniós csatlakozást követően. Világos, hogy az erdélyi magyar politikának meg kell újulnia, és a parlamenti magyar képviselet jelenléte és ereje attól függ, hogy például előválasztásokkal sikerüle megteremteni a köz ös lista esélyét. Erre utal Markó Béla javaslata, habár konkrétan nem mondta ki. – Miként látják a szervezők az évről évre ismétlődő hatósági tusványosi túlkapásokat? – Nagyon szomorúnak tartom, hogy a rendőrség évről évre azt gondolja, hogy erődemonst rációt kell itt tartania. Teljesen indokolatlan és cinikus a nagy rendőri erők, a villogtató rendőrautók felvonultatása. A megyei
