Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-24
21 Nyomasztó reformok, rossz üzenetek 2006. július 24. (4. oldal) Stefka I stván A napokban Hogyan tovább, Szlovákia? – címmel konferenciát tartottak Budapesten, ahol többek kö zött felszólalt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Szarka László, az MTA Etnikai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója és Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnö ke. Az új szlovák kormány összetétele komoly aggodalmat keltett nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Ezekről a félelmekről és Szlovákia új kormányának várható kisebbségi politikájáról kérdeztük Duray Miklóst. Először beszéljünk az ön legutóbbi kijel entéséről, amely kisebb vihart kavart a magyar politikai közéletben. Ugyanis ön Horváth Balázs, az első rendszerváltoztató kormány belügyminisztere végső búcsúztatóján a következőket mondta: „Sokan nem vették észre, hogy te, a fékeveszettnek, mulatozónak, béklyótlannak, szabadelvűnek tartott Horváth Balázs miniszterként is – csakúgy, mint korábban – keresztény emberként viselkedsz, akinek szabad akaratát a hit, az erkölcs, a szeretet, a közszolgálati elkötelezettség, a családból hozott értékrend tartja kord ában. Ha nem így lett volna, akkor 1990 októberének végén végig kartácsolhattad volna az utakat lezáró kocsisorokat. Úgy viselkedhettél volna, mint azok, akik 1956ban a tüntető tömegbe lövettek. De nem tetted, mert a te értékrended és személyiséged ezt ne m engedte, noha okod lett volna rá.” Ez a mondat még a jobboldalon is megütközést keltett. – Sajnos az emberek a búcsúztatómról csak azt olvasták, amit a Népszabadság idézett belőle, amely rendkívül pontatlan idézet, mondhatni ferdítés volt. Én Horváth Bal ázs keresztény beállítottságát emeltem ki és azt, hogy a nemzetét szerette, éppen azért nem úgy cselekedett a taxisblokád idején, mint az ötvenhatos pribékek, akik az ártatlan, fegyvertelen tömegbe lőttek. – Mégis kényes kérdésben nyilvánult meg, mert ezze l beleszólt a magyar belpolitikai életbe. – Magyar belpolitika van, de magyarországi belpolitika az egész nemzet szempontjából nincs. Én és a Felvidéken élő magyarok ugyanolyan magyarok vagyunk, mint akik Magyarországon élnek. Engem és a kisebbségben élő h onfitársaimat mindaz érint, ami Magyarországon történik. – Ezzel azt is mondja, hogy a magyarországi magyaroknak ugyanúgy szívén kellene viselniük a határainkon túl élő magyarok ügyét, mint ahogy önök teszik? A Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem került kormá nyra, a Robert Fico vezette posztkommunista Smer párt magyarellenes pártokkal alakított kormányt. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, mennyire látja veszélyesnek a most kialakult helyzetet a magyar nemzetiség szempontjából? – Abból kell kiindulni, hog y milyen tapasztalatokkal rendelkezünk azokkal a pártokkal szemben, akik most alakítottak kormányt. A Szlovák Nemzeti Párt és Vladimír Meciar pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom már többször kormányzott együtt, először 1992ben, majd 1994 és 1998 között. 1992ben fogadták el Szlovákiában azt az alkotmányt, amely másodrendű állampolgároknak minősítette az ott élő magyarokat. A második kormányzásuk idején fogadták el az államnyelvről szóló törvényt, amely a kulturális fasizmus egyik megnyilvánulása l ett. Tehát velük szemben vannak negatív tapasztalataink. De egyéb tapasztalatokról is beszámolhatok: kísérletet tettek a magyar iskoláink leépítésére, több magyar iskolaigazgatót elbocsátottak, megszüntették a kétnyelvű bizonyítványokat, és csak szlovák ny elvű bizonyítványok kiadását engedélyezték. A Szlovák Nemzeti Pártnak egyetlenegy választási célja volt, hogy a magyarokat kiszorítsák a kormányzatból és az államhatalomból. Hangoztatták is, hogy Szlovákia kormányát szlovákká kell tenni. – Elég durva kijel entéseik voltak. Például elnökük, Ján Slota a választási hadjáratban a magyarokat parazitáknak nevezte. Máshol azt nyilatkozta, hogy beugrunk a tankjainkba, és Budapestig meg sem állunk. Ezt szinte komolyan sem lehet venni. – De a szándék komoly is lehet. A baj sokkal mélyebbre nyúlik, mert tudni kell, hogy a Smernek, a legerősebb kormánypártnak van egy nacionalista szárnya, és ennek az egyik megjelenítője lett a kormány alelnöke. Hozzá tartozik az integrációs politika és az emberi jogok kérdései. Ismerjük a véleményét az Európai Unióról, ami úgy hangzik, hogy az EU olyan, mint egy birodalom, amely gyarapszik, erősödik és ha elér a csúcspontjára, akkor hanyatlik, majd szétesik. Ennek az úrnak a kezében van a szlovákiai integrációs politika, amely már most az EU szétesésével számol. Tehát ezek az emberek, pártok rossz üzenetet hordoznak. – Mi volt az oka, hogy a Dzurindakoalíció nyolcéves kormányzás után megbukott és ezzel együtt a Magyar Koalíció Pártja is? – Az elmúlt nyolc évben több gazdasági és strukturá lis reformot hajtottak végre. A reformok viszont nyomasztólag hatottak a lakosságra, sokan elszegényedtek, néhányan meggazdagodtak törvényellenesen és drágább l ett az élet. Főként a kórházprivatizáció hozott némelyeknek sokat a konyhára. Tehát sok rossz intézkedés maradt a
