Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-22
14 Feltűnő aktivitás és aránytalanságok A Magyarországon élő örmény és a ruszin nemzetiség tűnik a legaktívabbnak a jelentkezők száma alapján. Ebbe a két névjegyzébe ugyani s többen jelentkeztek, mint amennyien a 2001es népszámláláson örménynek illetve ruszinnal vallották magukat. Örmény nemzetiségűnek öt éve, a népszámláláskor még mindössze 1165en valották magukat, míg most több mint kétszer többen, 2363an regisztráltattá k magukat. A ruszin esetében a szám szintén jelentősen, 2079ről 2741re nőtt. Arányuk mindkét esetben a fővárosban feltűnően nagy. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint nyilvánvalónak tűnik, hogy "rászervezésről" van szó. Kal tenbach Jenő szerint nagyon nehéz elképzelni, hogy egy anonim összeírásnál, a népszámlálásnál kevesebben vallják magukat valamely kisebbséghez tartozónak, mint egy név szerinti regisztrációnál. Éppen ezért nagyon is lehetséges, hogy a nem kisebbséghez tart ozókat is felkértek arra, jelentkezzenek a névjegyzékbe - mondta, hozzátéve, hogy "ez a rendszer kritikája, fogyatékossága, ez ellen nincs orvosság". Úgy vélte, a helyzet annak a következménye, hogy elutasították azt a javaslatot, ami szerint a kisebbségi közösségek maguk is részt vehettek volna a névjegyzékek összeállításában. Ez utóbbival egyetértett a lapunknak nyilatkozó Heizer Antal is, ám szerinte az egyes nemzetiségek korábbinál nagyobb arányú regisztrációja nem a jelenlegi rendszenek, hanem inkább a korábbi népszámlálásnak a hibája. Ő ugyanis például az örmény közösség vezetőitől azt a tájékoztatást kapta, hogy a nyilvántartásba vettek valóban az adott nemzetiséghez tartoznak, tehát az önkormányzatok tudnak a közöségekről. Az etnobiznisz kérdéséről megoszlanak a vélemények. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője szerint a két szigorítás, vagyis a választói névjegyzék bevezetése és a független jelöltség megszűnése (csak az adott kisebbség szervezetei állíthatnak jelöltet) javított a helyz eten. Ám csak a választás után, a tapasztalatok birtokában lehet pontos választ adni arra, hogy mennyire sikerült visszaszorítani az etnobizniszt. A népszámlálási adatokhoz képest egyébként a legkisebb aktivitást az ukránok mutatták: mindössze 1085en jele ntkeztek névjegyzékbe, miközben a népszámláláson 7393an mondták magukat ukránnak. "Sereghajtó" a főváros? A területi aránytalanságokra és a roma választói jegyzék furcsaságaira hívta fel a figyelmet a Roma Sajtóközpont összeállítása is. A főváros ugyanis "sereghajtó" a települések közt, több olyan kerület is van, ahol egyetlen roma jel entkezett, így ott a szabályok szerint nem is alakulhat majd kisebbségi önkormányzat. Olyan is akad, ahol a népszámláláskor kevesebben vallották magukat romának, mint ahányan most regisztráltak, és igaz ez fordítva is. A 2001es népszámlálásakor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint nagyjából 190 ezren vallották magukat romának az országban (becslések szerint azonban 600800 ezer közé tehető a számuk). Azt azonban pontosan nem lehet tudni, hogy ebből mekkora a választásra jogosultak száma. Ha a becslések szerint 40 százalék a romáknál a gyermekek létszáma, akkor a 2001es adatok alapján 114 ezer roma választópolgárral kell számolni, ami kis eltéréssel megfelel a mostani 106 ezres adatnak. A romák közül Győrben, Szolnokon és Nagykanizsán jelent keztek a legtöbben a kisebbségi választói jegyzékbe - nagyjából ezren mindegyik városban. Megyei bontás szerint Baranyában voltak a legaktívabbak a romák: majdnem tízezren kérték a felvételüket a jegyzékbe. A Zala megyei Nagykanizsán pedig hétszáznál is tö bben jelentkeztek a cigány választói jegyzékre, mint ahányan romának vallották magukat a 2001es adatfelvételnél. A fővárosban az OVI eddig feldolgozott adatai alapján nem alakul majd roma kisebbségi önkormányzat az I. II. XII. kerületben, miután ezeken a helyeken nincs elegendő ember a névjegyzékben a választás kiírásához. Amennyiben az adott kisebbség megfelelő számú települési kisebbségi önkormányzatot alakít, később, 2007 márciusában területi és országos önkormányzatot hozhat létre. Ezeket a települési kisebbségi önkormányzati képviselők (elektorok) választják majd meg. Megoldottae az etnobiznisz problémáját a kisebbségi regisztráció? Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője: A két szigorítás, vagyis a választói névjegyzék bevezetése és a független jelöltség megszűntetése - csak az adott kisebbség szervezetei állíthatnak jelöltet - javított a helyzeten. A fenti kérdésre viszont csak a választás után, a tapasztalatok birtokában lehet pontos választ adni.
