Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-22
13 Népszerű névjegyzékek - kisebb aránytalanságokkal - Az örmények és a ruszinok meglepően aktívak voltak a regisztrációban Népszava 2006. július 22. Szerző: Markotay Csaba A másfé l hónapos határidő és a jogorvoslatok befejezése után véglegessé vált a kisebbségi választói névjegyzék: csaknem 200 ezren kérték a felvételt, ők vehetnek részt október elsején, az önkormányzati választással egyidőben tartott kisebbségi voksoláson. A most először alkalmazott rendszer, a regisztráció rácáfolni látszik a korábbi aggodalmakra, bár kétségkívül vannak bizonytalanságok: így területi aránytalanságok vagy éppen a feltűnően aktív örmény és ruszin nemzetiség. Míg négy évvel ezelőtt 1308 településen összesen 1870 kisebbségi választást tartottak, addig most októberben várhatóan 140el több településen csaknem kétezer választás lehet - vagyis ennyi kisebbségi önkormányzat alakulhat. Mindez pedig azt jelenti, hogy csaknem az ország minden második telepü lésén tartanak majd kisebbségi voksolást. Ezek a számok azután alakultak ki, hogy június elsejétől múlt szombatig, azaz másfél hónapon át lehetett jelentkezni a kisebbségi névjegyzékekbe. Ezt az Országos Választási Iroda (OVI) holnapján szereplő adatok sze rint 199 ezer 875 választópolgár tett meg. Ők azok, akik részt vehetnek az önkormányzati választással egyidőben, szintén október elején esedékes kisebbségi választáson, és természetesen a kisebbségi jelöltek is csak közűlük kerülhetnek ki. Négy évvel ezel őtt még minden választópolgár szavazhatott a kisebbségekre is, aki tehát részt vett az önkormányzati választáson, részt vehetett a kisebbségi voksoláson, akkor is, ha nem volt semmi köze az adott kisebbséghez. Egy tavaly őszi törvénymódosítás nyomán azonba n ezt most már csak a névjegyzékben szereplők tehetik meg. Rytkó Emília, az OVI vezetője nemrég egy tájékoztatón sietett is kiemelni, hogy az önkormányzati és a kisebbségi választást ugyan egy időpontban tartják, de külön választásnak minősülnek. Így az id ei választáson először két szavazókört is fel kell keresniük azoknak, akik mindkét választáson részt kívánnak venni. A kisebbségi választáson nem indulhatnak függetlenek, kizárólag a kisebbségi szervezetek által állított jelöltek - magyarázta tovább a szab ályokat az irodavezető. A két választás különállását jól jelzi az is, hogy míg az önkormányzatit a köztársasági elnök tűzte ki, addig a kisebbségi választások kiírásáról a településeken a helyi választási bizottságoknak kell dönteniük július 28ig, abban a z esetben ha a választói jegyzékben legalább 30an szerepelnek. Nem egységes megítélés Bár még sok a kérdés a kisebbségi regisztráció körül, annyi bizonyos: nem teljesültek azok a félelmek, hogy a választópolgárok nem kérik majd nagy számban felvételüket a kisebbségi névjegyzékekbe - véli a szakértők többsége. A számokból kiderül, hogy a legtöbben, mintegy 106 ezren a cigány kisebbség közül regisztráltatták magukat a települési jegyzőknél. A német választói jegyzékben csaknem 46 ezren, a szlovákban 15 ezr en, a horvátban 11 ezren vannak. A románban mintegy 4400an, a lengyelben 3100an, a ruszinban több mint 2700an, a görögben 2400an, az örményben 2300an, a szerbben és a bolgárban 2100an, míg a szlovénben és az ukránban ezren szerepelnek. Az Országos Ci gány Önkormányzat (OCÖ) elnöke, Kolompár Orbán korábban, alig fele ekkora névjegyzéknél lapunknak úgy nyilatkozott: a szám elegendő ahhoz, hogy a roma társadalom kinyilvánítsa, szüksége van a kisebbségi önkormányzati rendszerre. A Roma Polgárjogi Alapítván y elnöke, Horváth Aladár szerint viszont a szám ahhoz elegendő, hogy a nemzetiségek többsége kinyilvánítsa, hogy a rendszerrel nem ért egyet. A német országos önkormányzat vezetője, Heinek Ottó "tisztességes eredménynek" nevezte, hogy esetükben több mint 4 5 ezren regisztráltatták magukat. Kedvezőnek nevezte a kisebbségi jegyzékben szereplők számát és a várhatóan több mint kétezer létrejövő kisebbségi önkormányzatot Heizer Antal. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke lapunknak azt mondta, hogy ez a z általános válaszói aktivitást is figyelembe véve 300350 ezres kisebbségnek felel meg, lefedi tehát a népszámláláson mért nemzetiségi adatok nagyságrendjét. (A 2001es népszámlálás alapján 443 ezren tartoznak a kisebbségiek "legtágabb fogalmához", ám azo k, akik az anyanyelvre vagy a nemzetiségre vonatkozó kérdésre válaszoltak igennel, ennél lényegesen kevesebben voltak.) Szólt arról is, hogy az új rendszerrel bizonyos mértékben és telep üléseken egyértelműen sikerült visszaszorítani az úgynevezett etnobizniszt. Kiemelte, hogy 50 feletti azoknak a településeknek a száma, ahol eddig voltak, mostantól azonban nem lesznek kisebbségi önkormányzatok. Szerinte ennek nagyjából a feléről mondható el, hogy eddig valós nemzetiségi közösségek nélkül működött kisebbségi önkormányzat.
