Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-20
33 A Rosia Montana Gold Corpor ation (RMGC) a nemesfémek kinyerésére ugyanazt a ciános technológiát alkalmazná, ami egy baleset következtében 2000ben kishíján elpusztította a FelsőTisza élővilágát. Az érctestből kibányászott nyersanyagot átdarálják, majd nátriumcianid segítségével ki nyerik belőle az aranyat. A fennmaradó, mintegy 214,9 millió tonna ciános iszapot, (a zagyot) egy völgygáttal elzárt völgyben helyeznék el, és egy 180200 méteres völgyzárógát , akadályozná meg, hogy a cián a természetes vizekbe jusson. A cián Magyarors zágot is érintő határon átívelő környezeti károkat az RMGC szerint a cián okozhat: szállítása során a természetbe jutva, a völgyzárógát sérülése folytán a vizekbe kerülve jelenthet problémát. Ezért - figyelembe véve a Romániai közúti balesetek nagy számát - az évi 1112 ezer tonna nátriumcianid, legnagyobb résztét vasúton fogják szállítani NyugatEurópából. A fő helyi vasúti átrakóhely Gyulafehérvár lesz, amely közúton körülbelül 45 kilométerre van a bányától – írja a hatástanulmány. Emellett az RMGC válla lja, hogy a veszélyes anyagot olyan acéltartályokban fogja szállítani, amelyek nem repednek meg egy baleset esetén sem. A cianidnak a szállítás során szilárd brikett formájúnak kell lennie, azaz a tartály sérülésekor nem folyhat szét. Az RMGC tanulmánya s zerint a zagytározó gátjának esetleges átszakadása sem okozna komolyabb szennyezést magyar területen: modellszámításaik szerint a legrosszabb esetben a szilárd fázisú (cianidos) zagy a gáttól lefelé 0,81,6 kilométeres távolságra jut el. A folyásirány ment én továbbhaladó zagy cianidtartalma Magyarországra érve 0,03 és 0,5 miligrammg/liter lenne. Emellett a zagytározóban tárolt anyag cianidtartalma 10 gramm/tonna lenne, szemben a 2000ben katasztrófát okozó nagybányai tározó 120 gramm/tonna arányával – hívja fel a figyelmet a cég. Részrehajló Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője a FigyelőNet kérdésére elmondta: az RMGC által beadott környezeti hatástanulmány összeszedetlen, komolytalan és részrehajló, emellett az ötezer oldalas dokumentum egyes részeiből készíte tt 22 oldalas magyar fordítás nem alkalmas arra, hogy érdemi társadalmi vita alakuljon ki a kérdésről. A cég korábbi területrendezési engedélyét a román hatóságok érvénytelenítették, az idén benyújtott új tervben pedig szó sem esik a zagytározóról és a 185 méter magas gátról. Egy ilyen hatástanulmányt a cég felkérésére a román környezetvédelmi minisztériumnál bejegyzett szakértőknek kellene elvégeznie, ezzel szemben az RMGC dokumentációjának fejezeteinél egyáltalán nincsenek feltüntetve a szerzők, és akik mégis, azok neve csak elvétve szerepel a hivatalos szakértők névsorában – sorolja az „kifelejtett” tényeket a szakértő. Fidrich szerint a zagytározó szigetelése nincs megoldva, az alapkőzeten keresztül akadály nélkül kerülhet a talajba a cianidos víz. H asonló beruházásoknál előzőleg, mesterségesen szigetelik a tározót. Az egyszer 185, másszor 200 méter magasnak megadott völgyzáró gát a külszíni fejtés meddő kőzetéből épülne, ami ugyancsak több problémát vet fel: a felszíni és felszín alatti vizek a kőzet ekben maradt szulfidos ércek oxidációja miatt nehézfémekkel szennyeződnek, és hasonló folyamat eredményeként úgynevezett savas víz jut a természetbe. Megfeledkeztek a higanyról Nehezíti a tisztánlátást, hogy hatástanulmány angol nyelvű szövegében román s zavak és mondatok maradtak, és a kockázatokról szóló 200 oldalas részt egyáltalán nem fordították le – mondta lapunknak a szakértő. Ezen túl szó sem esik az ugyancsak környezeti terhelést jelentő napi mintegy 150 kilogram higany kezeléséről, amit a tiszta aranytömbök elkészítéséhez használnak a helyszínen. Fidrich véleménye szerint összességében az ötezer oldalas tanulmány nem írja le, és nem értékeli objektív, szakmai módon a hatásokat, számos technikai rész hiányzik, a szöveg sok helyen ismétli önmagát. E llentmondásokat tartalmaz, hiányzik a nehézségek, bizonytalanságok leírása. „Még” senki nem halt meg