Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-20
34 A tanulmány szerint a projekt mellett szól, hogy bányabaleset miatt a környezetbe kerülő cianid még soha nem követelt halálos áldozatot. Ezzel szemben Kirgizisztánban 1998 májusában két ember meghalt és 93an kórházba kerültek a cianiddal szennyezett víztő l, amikor egy teherautó felborult, és a cián egy folyóba ömlött. 2003 áprilisában ugyancsak egy közúti baleset okozta vízszennyezés után 100 embert szállítottak kórházba. 2006 áprilisában Kinaban átszakadt egy aranybánya gátja: 9 haztartást boritott be az iszap, 17 ember eltűnt, több mint 130 embert kellett kitelepiteni – sorolta a tényeket Fidrich. Körülbelül kilométerek A határon átnyúló szennyezés a Maroson keresztül juthat Magyarországra: a felszíni „vízfolyás megközelítő hosszúsága a Maros vízgyűjtő területén a tervezett bánya helyétől Románia határáig számítva kb. 500 km (…) Miután elhagyja Románia területét a Maros kb. 20 km (Fordító: 40 km) megtétele után torkollik Szegednél a Tiszába …” – áll a tanulmány magyar fordításában. Az MTVSZ szakértője la punknak elmondta: szakszerűtlenek, és komolytalanná teszik a tanulmányt a „körülbelül kilométerek”. Mennyire komoly kutatást végezhetett az, aki szerint a Maros 50,3 kilométeres magyarországi szakasza „kb. 20 km” – teszi fel a kérdést Fidrich. Teljesen é rtelmezhetetlen a biodiverzitásról (faji sokszínűség) szóló fejezet: a 19. század szellemében fogalmaz, amikor a területen élnő rovarokat a káros és a hasznos kategóriákra bontja – ecseteli a hibákat Fidrich. A vízügyi helyzetet bemutató rész 2000 szeptemb eroktóberi felmérés alapján készült, a biológiaibakterológiai kutatásokat 1998 márciusmájusban végezték – mondta a szakértő, aki szerint ezeket legfeljebb történelmi adatként lehet kezelni. Fidrich Róbert szerint az RMGC hatástanulmányából órákig lehet ne szemezgetni a csúsztatásokat, hiányosságokat és ellentmondásokat: a dokumentumot nem lehet komoly környezeti hatástanulmányként elfogadni. A dokumentáció hiányosságait és a törvénytelenségeket kifogásolva a verespataki Alburnus Maior egyesület és a Gree npeace felszólította a román környezetvédelmi minisztert hogy ne adják meg a környezetvédelmi engedélyt a verespataki beruházásra. Ennek hangsúlyozására tegnap több környezetvédő aktivista odaláncolta magát a minisztérium bukaresit épületének bejárata elé. Az MTVSZ pedig azt kéri a KvVMtől, hogy a román tárcának javasolja: ne adják meg a környezetvédelmi engedélyt a verespataki beruházásra. vissza vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Ns zv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság - ÚMSZ = Új Magyar Szó (Bukarest)