Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-19
8 n Mi történik akkor, ha egyik vagy másik határon túli szervezet vezetője azt mondja, hogy nem egyezik bele egy adott intézmény vagy éppen az alapítványok megszüntetésébe? Úgy vélem, hogy az intézmények kérdésében a konzultációk után a magyar kormánynak kell döntenie. Ugyanakkor az eddigi konzultációk azt mutatták, hogy a határon túli szervezetek egyetértenek azzal, hogy érdemi változás történ jen az intézmény- és a támogatási rendszerben. Nem áll fenn annak a veszélye, hogy valaki azt mondaná, nem ért egyet az intézményi átalakulással. Persze konkrét kérdésekben lehetnek nézetkülönbségek, de még ezt sem gondolnám, hogy bekövetkezik. n Az új st ratégia egyik alapkérdése a támogatások, az együttműködés hatékonysága. Elmondta, hogy az elmúlt másfél évtizedben mintegy százmilliárd forint támogatás jutott el a határon túli magyarsághoz, de ez nem hozta meg a várt eredményt, többek között nem csökkent az elvándorlás. A határon túli magyar szervezetek célja a szülőföldön maradás. Az új koncepció is ezt erősítené? Szerintem az alapkérdés nem önmagában a szülőföldön maradás, hanem az, hogy tude a magyarság sikeres lenni a Kárpátmedencében – a nemzetpol itika erre a térségre összpontosít – függetlenül attól, hogy melyik országban él az adott közösség. Sikeres európai nemzet lesze a magyarság? A sikeresség abban mérhető, hogy ott, ahol élnek, tudnake sikert elérni a magyar közösségek, versenyképesek lenn i, élni azokkal a kihívásokkal, melyeket Európa, a világ, illetve a mindennapi élet megfogalmaz. A kérdés az, tudunke olyan közös célokat megfogalmazni és eszközrendszert teremteni, amely valóban sikeres nemzetté teheti a magyarságot. Szerintem ez az alap kérdés, és minden közösség részér ől ez a fajta várakozás hangzik el. Nem pusztán a szülőföldön maradás, hanem a versenyképesség, a sikeresség a cél, ne csak fennmaradjanak a közösségek, hanem élni is tudjanak azokkal a lehetőségekkel, melyeket a mindennapi élet kínál. n Hogyan tud ebben Budapest segíteni? Ebben a kérdésben a támogatáspolitika egyik és talán kisebbik szelete annak, amiben támogatást tud nyújtani a kormány. A támogatáspolitika célja, hogy fenntartson egy olyan fontos intézményrendszert, amely meghatározó az identitás megőr zése szempontjából. Ezt a célt szolgálja majd a nemzeti intézmények és projektek listája. Emellett fontos kérdés, hogy együttműködve a szomszédos országokkal sikerüle majd elérni, hogy a fejlesztési elképzelések összehangolásával megvalósuljon egy komplex térségfejlesztés azokban a régiókban, ahol a magyarság él. E nélkül a magyar kormányzati támogatás sem lehet sikeres. Lehet egyegy intézményt támogatni, de nem lesz eredményes, ha a térség nem fejlődik eléggé. Márpedig az összes régiófejlesztést Magyaror szág egymagában, a szomszédok nélkül nem tudja megoldani. A támogatások mellett nagyobb figyelmet kell fordítanunk a fejlesztési stratégiánk egész rendszerére. Ez nemcsak azt jelenti, hogy vállalkozókat vagy vállalkozásokat, gazdasági intézményeket, esemén yeket támogassunk, hanem azt, hogy komplex régiófejlesztéseket is támogassunk. Ismétlem, ezt lehetetlen megvalósítani az adott ország egyetértése, közrem űködése, támogatása nélkül. A közös kormányülések azt szolgálják, hogy meglegyen az egyetértés, a politikai szándék. n Mit nevez nemzeti intézménynek? A nemzeti intézmények elsősorban az identitás megőrzése szempontjából alapvető fontosságúak. Egy intézm ény attól nemzeti, hogy minden értelemben távol áll a pártpolitikától, azaz a nemzet, a közösség egészét szolgálja, nem egy partikuláris politikai érdeket. Attól is nemzeti egy intézmény, hogy európai mércével mérve is minőségi és eredményes munkát végez. Ugyanis ha Magyarországon a támogatásokkor elvárjuk ugyanezeket a feltételeket – pártsemlegesség, mérhető eredményesség – , akkor ugyanezt elvárhatjuk a határon túli intézményektől. Akkor kerül egy intézmény a nemzeti intézmények körébe, ha ezt a két alapfe ltételt teljesíti. n A Miniszterelnöki Hivatalhoz a stratégia kidolgozása, a koordináció, illetve a támogatások kezelése tartozik. Jól értettem ezt? A létrejövő új intézményrendszer hármas intézményi struktúrát ölel föl: stratégiaalkotó részt, koordináci ós részt és nem túl nagyszámú támogatáskezelő részt. Ez a három elem, melyet a MeHbeli egység kezel majd. Az összes többi egység a szakminisztériumokhoz tartozik.
