Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-19
9 n A Szülőföld Alap megmarad a Miniszterelnöki Hivatalnál? A Szülőföld Alapot a MeHben lev ő szervezeti egység fogja működtetni. A Szülőföld Alapról önálló törvény rendelkezik, és a jelenleginél hangsúlyosabb szerepet szánunk neki azáltal, hogy a magyarságot érintő, a magyarsággal foglalkozó közalapítványok feladatait a forrásokkal együtt ide in tegrálnánk. n A Szülőföld Alapnál kollégiumok bírálják el a pályázatokat, tagjaik határon túli és magyarországi politikusok. Megmaradnak a kollégiumok, vagy ez is átalakul? Miután a közalapítványok feladatait is integráljuk az Alapba, szükségszerűen át k ell alakítani a szervezetét is. Háromszintűvé válik a Szülőföld Alap rendszere. A legfelsőbb a politikai szint, amelyben a magyarországi és határon túli politikai szereplők vesznek részt. Ezen a szinten határozzák meg a célokat és stratégiákat, az adott id őszakban támogatási szempontból a prioritásokat. Miután megfogalmazódnak a prioritások és célok, a szakmai kollégiumok – melyeket nem politikusok, hanem hazai és határon túli szakemberek alkotnak – döntenek a konkrét projektekről. Arról, hogy a meghatározo tt prioritásokat hogyan lehet projekt formában hatékonyan gyakorlatba ültetni. A pályázat- és pénzkezelést hivatalnokok intézik. Így kizáródik a rendszerből a közvetlen politikai befolyásolás, a lobbizás lehetősége, hiszen magyar állami hivatalnokok intézn ék majd a pályázatokkal, a kifizetésekkel és minden mással foglalkozó ügyeket. Más szóval a konkrét projektekről nem a politika döntene, az csak a célokat és prioritásokat határozná meg. n A tervek szerint a szakmai kérdésekről a szaktárcák döntenek majd, rajtuk múlik, hogy milyen elképzeléseket támogatnak. Azonban a minisztériumokban is működnek alapok, alapítványok. Ezek maradnak? Említettem, hogy a határon túli magyarsággal foglalkozó összes közalapítvány átalakul és integrálódik a Szülőföld Alapba. A minisztériumok forrásait ez nem érinti. A szakmai források, a szakmai ügyek ott maradnak a szaktárcáknál. Tavaly már létrehoztunk egy tárcaközi bizottságot, amely kifejezetten a támogatáspolitika kérdéseit hangolja öszsze. Ezt az eddiginél erőteljesebben f ogjuk működtetni. Döntően a szaktárcák lesznek a nemzetpolitikának a gyakorlati végrehajtói, azonban koordinálni kell a különböző támogatások felhasználását. A decentralizáláson kívül az összehangolásra is ügyelünk. n A minisztériumoknál működő alapok meg maradnak? Ezt a tárcáktól kell megkérdezni, ez szakmai kérdés, nem bennünket érintő. n A szaktárcák tehát önállóan döntenek a támogatásokról. Akkor mire való a koordináció? Arra szolgál, hogy minden szaktárca gyakorlatában érvényesüljenek a kormány álta l meghatározott nemzetpolitikai elvek, hogy minden szaktárca végrehajtsa a politikai főirányt, s a támogatási rendszerben is azokat a prioritásokat érvényesítse, amelyekben a hazai és határon túli szervezetek megállapodtak. Inkább tartalmi, mint gyakorlati öszszehangolásról van szó. Az összehangolás nem azt jelenti, hogy behozzák a pályázatokat, és mi eldöntjük, kapjon vagy sem egyik vagy másik tervezet támogatást, esetleg kiszűrjük, hogy melyik pályázat kapott kétszer vagy háromszor pénzt. Az apparátus dol ga lesz, hogy ezeket kiszűrje és a nyilvántartási rendszeren keresztül elérje, hogy valóban ne lehessen ugyanarra a pályázatra kétszer vagy háromszor pénzt felvenni. n Központosítja a magyar kormány a támogatási rendszert? Sok olyan kritika hangzott el, hogy szétaprózódott, töredezett, átláthatatlan a támogatási rendszer. Túl sok az intézmény, egy pályázattal négyöt helyen lehet pénzhez jutni. Ha ez a helyzet, akkor átlátható rendszert kell teremteni. Ez nem arról szól, hogy koncentráljae vagy sem a kor mány a támogatásokat. Szeretném felhívni a figyelmet: azzal, hogy a közalapítványok integrálódnak a Szül őföld Alapba és a szakmai kérdések visszakerülnek a szaktárcákhoz, nem nagymértékű koncentrálásról van szó, hanem arról, hogy sokkal inkább funkcionális alapon történik a megosztás. A szakkérdések a szakmához, a nagyobb politikai együttműködést igénylő kér dések a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerülnek. Nem osztom azt a vélekedést, hogy ez az átalakítás a központosítás felé mutatna. Akkor lehetne erről szó, ha mi begyűjtenénk a határon túli magyarságot érintő összes szakmai feladatot a
