Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-18
16 Rp.: Ha jól értem, ki kell aknázni a határon túli magyarságban rejlő képességeket. Nem támogatandóknak kell őket tekinteni, hanem partnereknek. Szilvásy: Ez nem elméleti kérdés, van ennek egy újabb eleme a magánszféra bevonása. Ami persze Magyarországon is kérdés, nem csak a határon túl. De az is fontos szempont, hogy a nemzetgazdaság, a társadalom különböző szereplői erőfeszí tései tudjanak érvényesülni. Nyilván lesznek támogatási célok is, de sokkal fontosabb a szemléletváltozásnak, a partnerségen alapuló fejlesztés. Nem csak gazdasági értelemben a fejlesztés finanszírozása. Mv.: A miniszterelnök hétfőn tett kijelentése, misz erint nem biztos, hogy a legjobban hasznosult az a 100 milliárd forint, amelyet a magyar állam a rendszerváltozás óta a határon túli magyarokra szánt. Ismét heves indulatokat keltett. Amint az előbbi interjúnkban is kiderült, a kormány új alapokra kívánja helyezni a magyarmagyar kapcsolatokat. Aktívabban akar együttműködni a környező országok kabinetjeivel is. Bárdi Nándor történész szerint megkezdődött a nemzeti mesebeszéd leépítése. A kérdés az, valóst vettek, vagy egy új EU gumicsont kerül a helyére. R p.: A kormány teljesen új alapokra helyezi a magyarmagyar kapcsolatokat, jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfő, aki a múlt pénteken Markó Bélával a RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést, a héten szlovákiai és vajdasági magyar vezet őket fogadott. Akikkel a nemzetpolitikai koncepcióváltás tartalmi kérdéseit vitatta meg. Amit az új nemzetpolitikáról tudni lehet, megszüntetik a HTMHt, valamint az eddigi támogatásokkal foglalkozó közalapítványokat. Bárdi Nándor a Teleki László Történelm i Alapítvány történésze szerint álkérdésekről zajlik a vita. Hiszen nem a pénz elosztásának mikéntje a főkérdés, hanem hogy mire fordítsák a támogatásokat. Bárdi szerint ugyanis a belpolitika az utóbbi egy évtizedben hangoztatott retorikája, miszerint az o tthonmaradást kell segíteni három szempontból is hamis. Bárdi: Egyrészt azért hamis, mert olyanok mondják, akik határon túlról jöttek el, vagy oda kötődnek, a többieknek üzennek haza, hogy maradjatok, a másik hamissága ennek az üzenetnek az, hogy lényegéb en vane nekem jogom azt mondani olyan embereknek, akik történelmi okokból szerencsétlenebb helyzetbe kerültek, vagy kisebbségi sorsra jutottak, hogy maradjatok ott, mert nemzeti érdek az etnikai szállásterület védelme. De a legnagyobb hamissága ennek a sz logennek, vagy politikai retorikának, hogy rendelte hozzá megfelelő forrásokat a magyar politikai osztály. Azt gondolom, hogy nem ezen a 100 milliárdon múlnak a folyamatok, ráadásul az eljött kb. 300 000es népesség csökkenésből legalább 150 000 ember Mag yarországra érkezett. Tehát a magyarországi demográfiai értékeket kezelte. Rp.: Milyen összegről is van szó? Mint az a grafikonból is kiderül 19992006 között csaknem hatszorosára nőtt a határon túliakra szánt költségvetési forrás. Ami az idén eléri a 13 milliárd forintot. Ez az összeg 25 csatornán jut el az érintettekhez. Ezen a diagrammon néhány szervezetet tüntettünk fel azok közül, akik a támogatások elosztásában vesznek részt. Hargita megye idei költségvetése öt milliárd forintnak megfelelő lej. Enne k ellenére a Magyarországról a környező hét országba érkező több mint 10 milliárd forint nem képes megváltoztatni a demográfiai folyamatokat. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne hatása. Sőt. A kolozsvári Babes Bolyai Egyetem Magyar kara nem működhetne , ha a magyar állam nem finanszírozná csaknem 100 magyar oktatójának utaztatását. Vagy nem épülhetett volna meg Uniós forrásból a Felvidéki Somorlya könyvtára, ha az Illyés Közalapítvány nem biztosítja a pályázathoz szükséges önrészt. Bárdi: Szembe kell nézni azzal, hogy nem megy ez az utóbbi 15 évnek ez a nemzeti mesebeszéde. És gyakorlatilag ezekben a Törzsök Erika, Gémesi Ferenc, Parászka Boróka, Balla B. Károly, által megfogalmazott kritikákban egy mesebeszéd lebontása következik. A kérdés az, hogy ez zel szemben mit tudnak felépíteni. Hogy ezzel szemben jön egy EUs gumicsont, hogy majd az EU mindent megold, és a határok lebontása, hogy milyen szakpolitikai lépésekre kerül sor. Azt gondolom, hogy az egyik ilyen álkérdés ebben az ügyben, hogy hogyanról gondolkodnak, és nem teszik fel a kérdést a támogatáspolitika szempontjában, hogy mi is a célunk. Rp.: Bárdi szerint a probléma az, hogy miből működtetik a csaknem 4000 szervezetből álló határon túli magyar intézményrendszert. A magyar kormány szándékai szerint Uniós forrásokat venne igénybe, közösségi források azonban csak a határ menti régiók számára érhetők el. Vajon mi a realitása annak a magyar kormányzati
