Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-18
17 szempontnak, miszerint a távolabb élő magyar közösségek, mint a székelyek esetében az érintett országok kabinetjeit bírják rá, a magyar kisebbségek támogatására. A RMPSZ például kizárólag magyar alapítványi forrásokból jött létre, és működik. Lászlófy Pál: Sajnos Romániában a civil szervezetek támogatása ilyen szinten még nagyon távol áll attól, hogy megvalósítható legyen. A miénk ilyen intézmény rendszer, nem lehet rendezvényekben gondolkodni, a valódi működést kell biztosítani, ehhez eddig csak a magyar állam adott támogatást. Rp.: A határon túli magyarság jövője a munkaerő piaci pozícióitól függ, állítják szakemberek. A demográfiai csökkenésnél sokkal mélyebb válságot jelent az iskolai végzett ségben és a foglalkoztatásban bekövetkezett leértékelődés. A határon túli magyar közösségek jó része, a szolgáltató szektorban és az ipar húzóágaiban messze alulképviselteti magát. Az Új Kézfogás Közalapítvány 2003 óta összesen 800 új munkahelyet teremtett és 25000 megtartását segítette elő azzal, hogy a vállalkozások működőképességét biztosította. Lábody László: Ha változtatásra van szükség, az szemlélet változás. Annak idején magam is azt mondtam, hogy a határon túli magyarok tudják a legjobban, hogy nek ik mire van szükségük. Ma 10 év távlatából azt mondom, hogy nem. A magyar kormánynak, miután a magyar adófizetők pénzével gazdálkodik, a magyar kormány kötelessége, hogy megmondja, számára mi a fontos irány. Természetes, hogy meg kell hallgatni a határon t úli magyarok óhajait, de a döntés felelőssége a magyar kormány kezében van. Rp.: Ez egyes vélemények szerint azért is szükséges, mert a jelenlegi hazai és határon túli döntéshozó szervezetek nagy része a támogatások odaítélésekor egyes politikai és region ális érdekcsoportokat szolgál ki. vissza Jobban jár, akit most rúgnak ki - Az elbocsátottaknak hárommillió forintos kedvezményes hitelt kínálnak szeptember végétől a bankok Világgazdaság 20060718 Szerző: Koczó Ildikó A k özszférában dolgozók közül azok járnak jól, akik már most vagy hamarosan megkapják a felmondólevelüket, rájuk ugyanis még a jelenlegi törvényi szabályozás vonatkozik. A parlament a jövő hét elején megszavazhatja azt a tervezetet, amely a közszférában fogla lkoztatottak jogviszonyáról szóló törvényeket módosítja, az új szabályozó a kihirdetést követő nyolcadik napon hatályba is lép, s onnantól kezdve több, az elbocsátott számára járó kedvezmény megszűnik. Míg a jelenlegi szabályozók szerint a kirúgott köztis ztviselő kérelmére úgy is dönthet a hivatali szerv vezetője, hogy a végkielégítést már az utolsó munkanapon kifizeti, addig az új törvény ezt már nem engedi, a végkielégítés csak a felmentési idő utolsó napján kapható meg. Mindez nem véletlen. Most ugyanis még akkor sem követelhető vissza a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára kifizetett átlagkereset, ha a köztisztviselő ez idő alatt munkaviszonyt létesít a közszférában. Ám az új törvény értelmében, ha az elbocsátott a felmentési ideje alatt újra munká t vállal a közszférában (még ha az részmunkaidős állás is), akkor a felmentési időből hátralévő időszakra nem jogosult az átlagkeresetre, sőt végkielégítés sem jár neki. A régi szabályozók alapján főleg a minisztériumi dolgozók kapják kézhez a felmondólev elüket, ez körülbelül kétezer embert érint. A többség – közel 12 ezer dolgozó – szeptember – január között kereshet majd új állást, mivel a háttérintézmények megszüntetése és összevonása, a megyei szervezetek regionálissá alakítása folyamatosan történik, így ezekhez igazodik a felmentések időzítése is. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó előírásoknak megfelelően a felmondásokat megelőzően 30 nappal köteles írásban értesíteni a kormány mint munkáltató a munkaügyi központot a felmentett személyi adatairó l, utolsó munkaköréről, képzettségéről. Ám érdekesség, hogy az új szabályozó életbelépése után a közigazgatási vagy a központi költségvetési szerv is dönthet az elbocsátásról, és ha ez tíz, illetve húsz fő alatt marad (az alkalmazottak számától függően), a kkor már nem kell a felmondást jeleznie a helyileg illetékes munkaügyi kirendeltségnél. Vagyis kevésbé lesz „feltűnő” és pszichésen sokkoló a nagymértékű elbocsátás. A Világgazdaság érdeklődésére Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államt itkára elmondta, hogy hárommillió forintos kedvezményes hitelt kaphatnak a közszférából elbocsátottak, ha önálló vállalkozásba kezdenek, vagy tulajdonrészt vásárolnak már működő cégben. A kormány erre a célra húszmilliárd forintot különített el, a kölcsönt tíz évre, kétéves türelmi idővel igényelhetik a létszámcsökkentésben érintettek. Értesülésünk szerint a hitelkonstrukció szeptember végétől több bankon keresztül is elérhető lesz. Az államtitkár
