Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-17
8 Kettévágott kárpátaljai falut elválasztó határon át tett sétát Szili Katalin Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Kisszelmenc/Ungvár, 2006. július 16., vasárnap (MTI) - Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke kétnapos hivatalos kárpátaljai látogatásának második napján, vasárnap sétát tett az ukránszlovák határ által kettévágott, magyar ajkú Kis- és Nagyszelmenc között, majd Kárpátalja megye vezetőjével tárgyalt. Kárpátaljai látogatásának utolsó nap i programját a házelnök az ungvári járásban található Nagydobronyban kezdte, ahol Horkay László református püspökkel folytatott megbeszélést. A három kárpátaljai magyar egyház püspökeivel történt találkozók kapcsán az Országgyűlés elnöke újságíróknak k ifejtette: "ezzel is jelezni szeretném, hogy számunkra nagyon fontos az, amit az egyházak tesznek az értékmegőrzés terén, s szeretném a tiszteletemet kifejezni, mert az egyházak segítettek a történelem nehéz időszakaiban a kultúránkat, magyarságunkat megőr izni". A déli órákban Szili Katalin felkereste az ukránszlovák határ által kettévágott falu kárpátaljai részét, Kisszelmencet, ahol görög katolikus szentmisén vett részt. A liturgia után kötetlen beszélgetést folytatott a helyi lakosokkal, majd átsétá lt a múlt évben széles körű nemzetközi összefogásnak köszönhetően megnyitott határátkelőhelyen a szlovák oldalon fekvő Nagyszelmencre. Ott Tóth Lajos polgármester hivatalában fogadta az Országgyűlés elnökét, aki a falu vendégkönyvében örökítette meg az egy kor áthatolhatatlan határon át tett "történelmi" séta tényét. Ezt követően Szili Katalin Kisszelmencen megnyitotta a látogatására időzített falunapot. Ünnepi beszédében megköszönte a helyi lakosoknak, amint a nagyszelmenci vendégkönyvbe írt bejegyzéséb en is, hogy a történelem viharaival dacolva megőrizték nyelvüket, kultúrájukat. A szelmenci helyzetet jelképesnek nevezte, amely tükrözi a magyarság történelmi hányattatásait, hiszen a két Szelmenc lakossága, miközben két országban él, egy harmadik nemzeth ez tartozik. A házelnök ígéretet tett: minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a schengeni határ ellenére európai módon tarthassák a kapcsolatot Kis- és Nagyszelmenc lakosai. Ebben szerinte segíthet az Európai Parlament által elfogadott, a k ishatárforgalmat lehetővé tévő döntés is. A szelmenci látogatást követően az Országgyűlés elnöke Ungváron Kárpátalja megye vezetőjével tárgyalt. A megbeszélésen Oleg Havasi kormányzó biztosította a budapesti vendéget: az ukrajnai megye vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság otthon érezze magát, megőrizze nyelvét, kultúráját, s számarányának megfelelő képviselettel rendelkezzen az önkormányzati szervekben. Egyúttal kérte, hogy Magyarország vállalja el a kölcsönös integráci ós folyamatok elmélyítésére irányuló kárpátaljai törekvések támogatását. A felek egyetértettek a határ menti térségek közös fejlesztésének, a határátkelőhelyek infrastruktúrája kiépítésének fontosságában. Az Országgyűlés elnöke, a kárpátaljai magya r egyházak kívánságát tolmácsolva, arra kérte a megye kormányzóját, hasson oda, hogy részesítsék állami finanszírozásban az egyházi oktatási intézményeket, juttassák vissza a római katolikus egyház ingatlanjait és a szovjet időszakban elkobzott egyházi lev éltári anyagokat, különösképp az anyakönyveket. A magyar szervezetekkel folytatott szombati megbeszélések eredményét összegezve Szili Katalin újságíróknak elmondta: jó érzéssel tölti el, hogy mind az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, mind a Kárpátal jai Magyar Kulturális Szövetség vezetői készséget mutattak az egymáshoz való közeledésre. Ő maga is arra kérte őket, hogy állapodjanak meg egy közös, politikamentes gazdasági és oktatási jövőkép kialakításában. Szili Katalin kárpátaljai látogatása Ungv ár után a karácsfalvi görög katolikus líceum felkeresésével folytatódott és a magyar határ mellett fekvő Eszeny község polgármesterével folytatott megbeszéléssel zárult. vissza Külpolitika: belül tágasabb − Elemzés a külpoli tikáról Political Capital 2006. július 14. 16:00 A magyar külpolitika irányát a rendszerváltás óta az úgynevezett „hármas prioritás” (euroatlanti integráció, a szomszédsági kapcsolatok fejlesztése, határon túli magya rok támogatása) jelölte ki. A fő kérdések körüli látszólagos konszenzus és a külpolitikai sikerek azonban elfedték ezen célok felszínességét. A magyar külpolitika elmúlt 16 évét a külső kényszereknek való megfelelés, továbbá az egyértelmű állásfoglalások é s a hosszútávú vízió
