Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-03
19 A várható folyamatok azonban a szlovákiai magyarokat fogják megterhelni a leginkább. A légkör feszültebbé válik, az oktatásügyben várhatók olyan intézkedések, törvények, rendeletek, amelyek az eddigi eredményeket felszámolják. De nemcsak a Szlo vák Nemzeti Párttól várhatók a magyar pozíciókkal szembeni fellépések, hanem a másik két párttól is. A jövendő kormányfő, Fico ugyan azt ígéri, hogy az eddigi kisebbségi standardot nem veszi el a magyaroktól, de számos egyéb terület van, amelyeken megkurtí thatja a szlovákiai magyarok eddig elért lehetőségeit. Feltételezhetően elsősorban az anyagiak terén fog majd a magyarokon. Új szerepben jobboldal A kialakult helyzet bonyolultságát már több éve, de legalább egy éve előre jelezték a közvéleménykutatáso k. A szlovák politikai elit tisztában volt azzal, hogy a választás utáni patthelyzet (amely Csehországban teljes), Szlovákiában is létrejöhet. A Szlovák Nemzeti Párt megerősödését hosszú hónapok óta előre jelezték (és az említett pártegyesülésből is követk ezett). A választás végeredményeinek meglepetése inkább az volt, hogy a jobboldali kormánykoalíció pártjai – arányaiban – jobban szerepeltek, mint ahogy azt a lakosságnak a radikális jobboldali reformokra adott elutasító válasza alapján – várni lehetett. A kialakuló patthelyzet megfelelő érzékelése abból is kikövetkeztethető volt, hogy a pártok vezetői nem nyilatkoztak a választás utáni koalíciók alakításáról. Az előrejelzések alapján volt remény arra, hogy az MKP kormányzati pozícióhoz juthat, de legaláb b ennyi esélye volt annak is, hogy abból kimarad. A kialakult helyzetért, azért, hogy az MKP ellenzékbe szorul, a legkevésbé a MKP hibáztatható. Hibásnak csak abban mondható, hogy a pártra leadott szavazatok abszolút száma kisebb, mint az előző, a 2002es szavazás szavazatainak abszolút száma. Ez azt jelenti, hogy kevesebb szavazót tudott a maga oldalára állítani, mint korábban. Az MKP kormányból való kimaradásáért elsősorban a szlovák kereszténydemokraták (KDH) érthető hezitálása hibáztatható. Ellenzékbe s zorulva az MKP nagyon keveset tehet, és nem is várható, hogy eredményeket érhet el. A jobboldali pártok ellenzéki helyzete arra lesz jó, hogy kiderülhessen: a két szlovák kereszténydemokrata formáció (a Dzurinda vezette SDKÚ, és a KDH) milyen mértékben haj landó támogatni a magyaroknak a várható nacionalista támadásokkal szembeni védekezési akcióit. Kilátások, forgatókönyvek Az új kormány megvalósuló összetételét a (magyarellenes) köztársasági elnök támogatta. Rövid távon előnyös a jövendő miniszterelnökn ek, R. Ficónak is, mert a két kis koalíciós tag – eltelve azzal, hogy egyáltalán a koalíció tagja lehet – semmilyen előfeltételt nem szabott. Nem fognak beleszólni a miniszterelnök politikájába, és az sem fogja ellenezni a magyar kisebbséggel szemben várha tó megszorításokat. E politika arra fog törekedni, hogy a magyarok ne használhassák ki azokat a lehetőségeket, amelyek eddig a rendelkezésükre álltak, vagy amelyeket eddig előkészítettek. Ide sorolhatóak a regionális fejlesztés különféle beruházásai, a délszlovákiai gyorsforgalmi út építésének leállítása és egy sor más befektetés. A kisebbségi jogok területén a nemzeti párti miniszter az iskolarendszer működését gátolni fogja, a kisebbségi kultúra finanszírozásában is várhatóak a megszorítások. Az általáno s gazdasági és szociális rendszer irányításában feltételezhetően csak részleges módosításokat vezetnek be. A jobboldal által korábban végrehajtott reformok visszafordítása inkább csak a retorika szintjén fog megvalósulni, mint ténylegesen. Ezt nem is ann yira a két kis koalíciós partner, mint inkább a Smer fő kormánypárt mögött álló gazdasági erők fogják megakadályozni. A leghatározottabb reformvisszafogás az egészségügyben várható. Az adórendszer átalakítására és a privatizáció visszafordítására tett ígé retek részben – különösen kezdetben – meg fognak valósulni, de ezeket majd gyorsan le kell állítani, mert súlyos következménnyel járhatnak. vissza A szerző a a Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központjának szakér tője. Józsa: Ne politizáljanak a civil szervezetek! − Kostreš: Nem Budapesthez kellett volna fordulniuk, hanem a szerb államhoz Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Dnevnik kérésére nem volt hajlandó kommentálni annak a levélnek a tartalmát, amelyet 13 vajdasági magyar civil szervezet intézett a magyar köztársasági elnökhöz, de bírálta az aláírókat: „Ezeknek a civil szervezeteknek végre el kellene dönteniük, hogy politikával vagy civil dolgokkal akarnak foglalkozni” – mondta Józsa, akit a napi lap a Vajdasági Magyar Szövetség magas rangú tisztségviselőjének is nevez.
