Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-01
11 Halász Iván szerint a HZDS és az SNS a győztes mozgalom számára gazdasági szempontból sokkal jobban kezelhető, mint jobboldali partnerjelöltjei. A vá lasztásokat követően komoly alkudozások folytak a pártok között, és felmerült egy esetleges koalíció lehetősége a Smer, a Magyar Koalíció Pártja és a kereszténydemokraták között, mondta Halász. Hozzátette, a két utóbb említett pártnak a kormányba történő b evonása a külföld számára elfogadhatóbb lett volna, azonban valószínűleg nagyobb engedményekre kényszerítené a győztest. Az elemző szerint főleg a kereszténydemokraták nem tudták eldönteni, hogy Robert Ficóval szövetkezve akarnake kormányon maradni, vagy inkább az ellenzéki padsorokat választják. „Meciarék és Slotáék viszont már nyolc éve ellenzékben politizálnak, ezért mindenképp be akartak kerülni a hatalomba. Ezért a számarányuknál kevesebb poszttal is beérték a most alakuló kormányban” – jelentette ki Halász Iván. vissza Helsinki átveszi az elnöki stafétát - A bővítés és az alkotmány ügye a finnek terítékén · Az energiapolitika miatt az oroszok felé nyithat az unió Magyar Nemzet 2006. július 1. Szerző: György Zsombor Az unió bővítése, az alkotmány körüli krízis, a versenyképesség növelése, politikai nyitás Oroszország felé, a nemzetközi bűnözés és terrorizmus elleni küzdelem fokozása és a pénzügyi átláthatóság növelése a célja az Európai Unió soros finn elnökségének, amely hivatalosan ma veszi át a stafétát az osztrákoktól. Az EUelnökséget immár másodjára betöltő Helsinkiben úgy vélik, nincs idő az elmélkedésre, eljött a tettek ideje. Immár több mint egy évtizede lett Finnország az Európai Unió tagja, és Matti Vanha nen miniszterelnök szerint most kell eldöntenünk, milyennek szeretnénk látni a közösséget ugyanennyi idővel később. Hét eleji parlamenti felszólalásában a finn kormányfő úgy vélekedett, hogy a közösség nincs akkora válságban, melyből ne tudna kilábalni, ez t azonban akarni is kell. Búcsúzó osztrákok Vanhanen szerint az EU két kulcsproblémával küszködik: a gyenge legitimitással és a nem hatékony döntéshozatallal. A politikus szerint Finnország mindkét problémával foglalkozni fog. A legutóbbi, június 15 – 16á n lezajlott uniós csúcstalálkozón az osztrákok lényegében elköszöntek, ám a jelenlevő állam- és kormányfők társaságában újra áttekintették a főbb irányokat. Igaz, sokan csak a 2008ban következő német elnökségtől várják a döntő lépéseket, Helsinkinek is tö bb kérdésben megállapodásra kell jutnia. Az elnöki stafétát Ausztria nevében jelképesen Heinz Fischer osztrák államfő adta át Bécsben járt finn kollégájának, Tarja Halonennek. Öt finn prioritás Bővítés. Az EUcsúcs résztvevői Luxemburgban elhatározták, h ogy az év végére pontos képet kívánnak alkotni a közösség bővítésének lehetőségeiről, amihez Finnország teljes konszenzust szeretne elérni a tagok részéről. Reálisan nézve Románia és Bulgária csatlakozását követően belátható időn belül legföljebb Horvátors zágnak van esélye az uniós tagságra. A kérdés csak az, miként magyarázzák ezt meg a többieknek, főként a társulási szerződést kötött Törökországnak és Macedóniának. Ha utóbbit még idővel „le is nyelné” az unió, Ankara a jelenlegi válságidőszakban túl nagy falat, nem beszélve arról, hogy Ciprus török elismerésének hiányában szó sem lehet az áhított konszenzusról. Versenyképesség. Az állam- és kormányfők Lahtiban rendezendő októberi informális ülésének fő témája lesz a versenyképesség helyzete. A találkozón emellett kiemelt szerepet kap a külső energiakapcsolatok témaköre, Vlagyimir Putyin orosz elnököt már meghívták az ülés utáni vacsorára. Külpolitika. Matti Vanhanen már idézett parlamenti beszédében a BruxInfo összeállítása szerint kiemelte: az EUnak ninc s ideje arra, hogy reflexiós szünetet tartson a külkapcsolataiban. Finnországnak meggyőződése, hogy „az EU hangját csak akkor hallják meg, ha egy hanggal beszélünk”. Helsinki szerint tovább kell javítani az unió válságkezelési képességét, valamint kapcsola tait Oroszországgal. Igen érdekes ugyanakkor, hogy Tarja Halonen március végén magyar újságírókkal találkozva elmondta, Putyin oroszországi látogatásra hívta őt, ám a finn elnök asszony – saját szavai szerint – egyelőre nem tartja ehhez megfelelőnek a légk ört. Biztonság. Finnország célja a miniszterelnök tájékoztatása szerint az, hogy még nagyobb hangsúlyt helyezzen a nemzetközi bűnözés, az emberkereskedelem és a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépésre. Átláthatóság. Helsinki üdvözölte az Európai Tanács j únius 16i nyilatkozatát az átláthatóságról, kiemelve: az elnökség célja, hogy ezt mihamarabb alkalmazzák a gyakorlatban. Ennek hátteréhez tartozik, hogy Brüsszelben
