Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-01
12 jelenleg mintegy tizenötezren dolgoznak különböző lobbiszervezeteknek azzal a céllal, hogy befolyásolják az európai parlamenti tagok, bizottsági illetékesek döntéseit. Körülbelül 2600 ilyen szervezet saját irodával is rendelkezik az unió fővárosában, ténykedésükkel 60 – 90 millió euróra tesznek szert évente. Az átláthatósági kezdeményezés az Euró pai Bizottság észt származású alelnökének, Siim Kallasnak a nevéhez kötődik, akinek a célja többek között az, hogy az Európai Bizottság működését világosabbá tegye az állampolgárok számára, beleértve azt is, hogy a támogatások kedvezményezettjeiről adott t ájékoztatás révén az adófizetők nyomon követhetik majd befizetett pénzük sorsát. Talán nem meglepő, hogy a kezdeményezéssel szemben több tagállamnak is fenntartásai vannak. Elveszett alkotmány Nem szerepel a deklarált prioritások között, de az unió vezet őinek még a fentieknél is nagyobb főfájást okoz az alkotmány jövője, hiszen anélkül sem az intézményi reform, sem a bővítés nem kivitelezhető. Az illetékesek az utóbbival kapcsolatban eddig azt hangoztatták, hogy az uniónak teljesítenie kell vállalt kötele zettségeit, ám mivel sokak szerint az EU népszerűtlenebbé válásának oka a gyors bővítés elfogadottságának hiánya, a színfalak mögött növekszik a nyomás a folyamat lassítására. Finnország szeretné előmozdítani az alkotmányos szerződés ügyét is, s jelkép ért ékű, hogy Helsinki – tizenhatodikként a tagok között – épp elnöksége alatt, várhatóan októberben ratifikálja a dokumentumot. vissza Támogatás Zágrábnak - Horvátország 2009 és 2011 között léphet be az EUba Magyar Nemzet 2 006. július 1. Szerző: Lovas István Schmitt Pál néppárti EUparlamenti képviselő, az EU – Horvátország parlamenti vegyes bizottság elnöke és a szocialista Hannes Swoboda, osztrák európai parlamenti képviselő, a Horvátország uniós csatlakozásával foglalko zó jelentés raportőre csütörtök délelőtt az Európai Parlamentben (EP) tartott sajtótájékoztatójukon egyöntetűen hangoztatták: az uniónak fontos, hogy a román – bolgár csatlakozást követően Horvátország legyen az unió következő tagországa. Swoboda annak a vél eményének adott hangot, hogy Horvátország már „új alkotmányos alappal” lesz az akkorra 27 tagot számláló közösség tagja, hiszen a jelenlegi dokumentumok módosítása nélkül újabb tagok nem lennének felvehetők. A két képviselő úgy becsülte, hogy Horvátország 2009 és 2011 között lehetne tagja az uniónak. Schmitt Pál fideszes EPképviselő kijelentette, hogy a horvát nép egyértelműen Európához tartozik, és hozzátette: Horvátország zárja a bővítési folyamatot az unióban. A magyar néppárti képviselő a sajtónak elmo ndta azt is, hogy az Európai Bizottságnak küldött jelentés azt ajánlja, Zágrábbal máris megindíthatók a vámuniós fejezetre vonatkozó tárgyalások. Schmitt kifejtette: a horvát gazdaság igen erős, az országban alacsony az infláció, és stabil a nemzeti valutá nak a külföldi valutákhoz mért értéke. A két képviselő a sajtótájékoztatót Horvátország függetlenségének tizenötödik évfordulója alkalmából tartotta. vissza Üzenet Kádárnak - Feloldhatatlan ellentétek? – Csángókonferenciá t rendeztek Moldvában Magyar Nemzet 2006. július 1. Szerző: Gazda Árpád Kik a moldvai csángók? Hogyan kerültek a KeletiKárpátoknál is keletebbre? Miként őrizték meg évszázadokon át sajátos műveltségüket, és milyen értékeket hordoz ez a kultúra a XXI. sz ázadban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel indulhatott az érdeklődő arra a nemzetközi tudományos konferenciára, amelyet nemrégiben Csángóföldön rendeztek. Viharos vitákat vártak románok és magyarok között, ám végül nem így történt. Belterjes hagyományok A csángókról szóló tudományos konferenciák sorozatát az Európa Tanács kezdeményezte. A páneurópai szervezet parlamenti közgyűlése 2001 májusában Tytti IsohookanaAsunmaa finn liberális képviselő asszony jelentése alapján fogadta el az 1521es ajánlást, ame ly a veszélyeztetett európai kultúrák közé sorolja a csángó kultúrát. A dokumentum szerint a csángók a moldvai római katolikus népesség összetett csoportját alkotják, és a magyar nyelv ősi formáját beszélik. Az Európa Tanács azt ajánlotta Romániának, hogy biztosítsa az anyanyelvű oktatás, misézés lehetőségét a közösségnek. A román diplomácia erőteljes kampánya következtében 2001 novemberében az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága kissé finomított a szövegen. Szorgalmazta ugyan az anyanyelvi oktatás, a hitél et biztosítását, de hozzáfűzte: nem tartja magát illetékesnek abban, hogy a csángó nyelv eredetéről nyilatkozzék.
