Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-01
10 Másfél évszázaddal az utolsó krími háború befejez ődése után a feketetengeri félsziget ismét a világhatalmak figyelmének középpontjába került. Egy hét végi botrány – egy amerikai hajó parlamenti hozzájárulás nélküli kikötése – ismét felkorbácsolta az országban a NATOellenes hangulatot. Hab a tortán, hog y erre a moszkvai duma is felvetette a Krím hovatartozásának kérdését. A krími Feodoszija kikötővárost NATOmentes területnek nyilvánította minapi rendkívüli ülésén a település önkormányzata. A döntést botrány előzte meg: az Advantage amerikai katonai szá llítóhajó az ukrán hatóságok hivatalos engedélye nélkül hajózott be Feodoszija kikötőjébe, ahol haditechnikát és felszerelést rakodott ki. A helyi lakosok azóta tüntetnek a kikötőben. Anatolij Hricenko ukrán védelmi miniszter szerint túlpolitizálták az ügy et, s közölte, hogy a hajó egy közelgő hadgyakorlat előkészítése céljából érkezett a Krímbe, az amerikai katonák feodoszijai tartózkodását pedig a parlament első ülésén törvényesíti, s elfogadja azt a törvényt, amely legitimizálja a külföldi katonák ukrajn ai jelenlétét a Krímben a június 14én aktív szakaszába lépő Sea Breeze (Tengeri Szellő) 2006 nemzetközi hadgyakorlat előtt. Az előző parlament minden ilyen jellegű engedélyt elutasított. A kommunista párt a magyarázat ellenére követeli, hogy a parlament m enessze a védelmi és a külügyminisztert, és a főügyészség indítson bűnügyi eljárást az ügyben, Natalja Vitrenko, az ellenzéki radikális Haladó Szocialista Párt elnök asszonya pedig országos tiltakozásokat szervez, és a Viktor Juscsenko elleni alkotmányos v ádeljárás megindítását követelte „hazaárulás” miatt. A szevasztopoli orosz támaszpont miatt a Krímben különösen nagy a NATO elutasítottsága – az EUval ellentétben országosan sem szavaznák meg a csatlakozást az északatlanti szervezethez – , a félsziget lak ossága főként orosz ajkú, és itt már régen erősebb az átlagnál a szeparatista hangulat. A krímiek tiltakozását gyorsan felkapta az orosz duma is, felhíva a kormány figyelmét, hogy Moszkva vizsgálja felül a Krím státusát. A kérdés moszkvai feszegetése továb b feszíti az Ukrajna és Oroszország közti viszonyt, egyúttal jelezve azt is, hogy a kormányalakításba belesüppedt Kijevnek már az igazán fontos kérdésekkel kellene foglalkoznia. vissza Köd előtte, köd utána 2006. május 31. 00:00 Utolsó módosítás: 2006. május 31. 17:04 Egyelőre tovább lebegtetik az EU tagállamai a hányatott sorsú alkotmányos szerződés kérdését, de 2009ig mindenképpen szeretnének megoldást találni. Hogy pontosan mi lesz az, most még lehetetlen megjósolni. "Az égbolt kivilágosodik, lassacskán eloszlanak a tavalyi viharfelhők" - fogalmazott Ursula Plassnik, az osztrák diplomácia irányítója az uniós külügyminiszterek hétvégi nem hivatalos t alálkozója után, amelynek fő témája az EU, pontosabban a franciaországi, majd a hollandiai referendumon éppen egy évvel korábban leszavazott alkotmányos szerződés jövője volt. A Bécshez közeli klosterneuburgi apátságban megrendezett másfél napos kötetlen e szmecserén a huszonötök továbbra sem tudtak megegyezni abban, hogy mit is kellene tenni a mostanáig tizenöt tagállam által ratifikált EUalkotmánnyal. A tekintetben viszont legalábbis egyetértés mutatkozott, hogy 2009ig - Plassnik szavaival élve - tisztá ba kell tenni az EU "jogi alapjait". Ezt a határidőt javasolta nemrég az Európai Bizottság (EB) is, azzal az indoklással, hogy 2009ben jár le előbb az Európai Parlament, majd az EU José Manuel Barroso vezette "kormányának" a mandátuma is, célszerű lenne t ehát, ha az újonnan megválasztandó testületek már egyértelmű helyzetben kezdhetnék el a munkájukat. Ebben az értelemben a klosterneuburgi megbeszélésen - Plassnik kifejezésével - kirajzolódtak "az EU jövőjére vonatkozó új konszenzus első építőelemei". Az EU soros elnökségét ellátó Ausztria külügyminiszterének minden kincstári optimizmusa ellenére jelen pillanatban legfeljebb találgatni lehet, mi lesz a két és fél évig tartó kemény alkudozás nyomán tető alá hozott és 2004 októberében aláírt uniós alkotmány sorsa. A tagállamok két csoportja áll szemben egymással. Azon országoknak a többsége, amelyek már ratifikálták az alkotmányos szerződést, érthetően szeretné a jelenlegi formájában vagy legfeljebb kisebb kozmetikai beavatkozás árán megmenteni az okmányt. Eg yre nő azoknak a tábora is, akik a megannyi félreértésre okot adó elnevezést tennék félre, és/vagy valamiféle ünnepélyes, de közérthető nyilatkozattal egészítenék ki a 448 nyakatekert cikket tartalmazó dokumentumot. Mindezt abban a reményben, hogy a franci a és a holland szavazók másodszorra majd igent mondanak. Amire persze biztos nem kerülhet sor a mindkét alapító tagállamban 2007ben esedékes választások előtt. Ráadásul az Open Europe brit
