Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-01
11 kutatóintézet megbízásából a minap végzett közvéleménykutatások s zerint Franciaországban és Hollandiában most még többen voksolnának az alkotmány ellen, mint egy évvel ezelőtt. Már csak ezért is haszontalannak tartják más tagállamok az alkotmány feltámasztására irányuló törekvéseket. A britek, az írek, a dánok, a svéde k, a lengyelek és a csehek afelé hajlanak, hogy egyelőre el kell felejteni az átfogó intézményi reformokat, és az uniós polgárok számára fontos területeken - mint például az energiaellátás, a terrorizmus és a bűnözés elleni harc, a bevándorlási politika - kézzelfogható eredményekkel kell bizonyítani az EU létjogosultságát. Ha pedig a további bővítés - mindenekelőtt Horvátország évtized végén várható belépése - miatt módosítani kellene a parlamenti helyek számát, a tanácsi szavazatarányokat és az EB összetét elét rögzítő nizzai szerződést, azt külön kormányközi konferencia keretében is meg lehetne tenni. Lényegében hasonló véleményen van az EB is, amelynek elnöke meg van győződve arról, hogy az uniós költségvetés 20082009es felülvizsgálatát és az intézménye k reformját nehéz lenne szétválasztani. Az EB addig is konkrét kezdeményezésekkel rukkolt elő, hogy úgymond közelebb vigyék az emberekhez az EUt. Igaz, a hétvégi informális külügyminiszteri találkozón rögtön két fontos bizottsági javaslat is elvérzett. Ne m minden tagállamnak fűlik ugyanis a foga ahhoz, hogy a római szerződés aláírásának jövő márciusi 50. évfordulóján a huszonötök ünnepélyes nyilatkozatban erősítsék meg az EU közös céljait és értékeit. De az EBnek az az indítványa is hűvös fogadtatásra tal ált, hogy terjesszék ki a közösség hatáskörét a bel- és igazságügyi együttműködésben. Az alkotmányhoz váltig ragaszkodó tagállamok, élükön a négy másik alapítóval, Németországgal, Olaszországgal, Belgiummal és Luxemburggal, valamint Spanyolországgal a Bar rosoféle csomagtervben annak veszélyét vélik felfedezni, hogy az alkotmányban foglalt bonyolult, sokoldalú megállapodásokból "kimazsolázzák" azokat, amelyeket ratifikációs eljárás nélkül is át lehet ültetni a gyakorlatba. Így viszont szerintük felborul a kölcsönös engedményeknek az a törékeny egyensúlya, amelyen az egész konstrukció nyugodott. Klosterneuburgban az elnökséget 2007. január 1jén Finnországtól átvevő német kormány ismételten jelezte, egy év múlva olyan kompromisszumos javaslattal kíván előállni, amely valamiféle kiutat mutatna a patthelyzetből. Addig is a közelgő EUcsúcs minden bi zonnyal újabb egy évvel meghosszabbítja az alkotmány ügyében a tavalyi franciaországi és hollandiai népszavazási kudarc nyomán meghirdetett "gondolkodási időszakot". A németek szándékai persze könnyen meghiúsulhatnak, hiszen a franciák túl lesznek ugyan az elnök, a hollandok pedig a májusi parlamenti választáson, ám legjobb esetben is épp csak létrejön az új kormány. Az unión belüli erőviszonyok alakulására meghatározó befolyása lehet a brit kormányfőváltásnak is, aminek az időpontja szintén talány. vissza VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL Iszappankráció 2006. május 31. 00:00 Utolsó módosítás: 2006. május 31. 17:04 A márciusi parlamenti választások után több mint két hónappal sincs még kormánya Ukrajnának, mivel Juscsenko államfő nem akar beletörődni abba, hogy egykori szövetségese, Julija Timosenko legyen a miniszterelnök. Ha június végéig sem sikerül kompromisszumot kötni, új választást írhatnak k i. Addig nem írom alá a miniszterelnök kijelölését megerősítő dokumentumot, amíg az alkotmánybíróság tagjai nem tehetik le parlamenti esküjüket - jelentette be múlt szombati rádióbeszédében Viktor Juscsenko ukrán államfő. Az elnök hozzátette, tevékeny s zerepet akar játszani a miniszterelnök, illetve azon miniszterek kiválasztásában, akiket az alkotmány szerint neki kell jelölnie. A harcias nyilatkozat arra utal, a másfél évvel ezelőtti békés forradalom idején hatalomra jutott Juscsenko nem igazán akar be letörődni abba, hogy sem pártja választási eredménye, sem pedig az év elején életbe lépett alkotmányreform nem jogosítja fel őt a főszerep eljátszására. Az alaptörvény szerint 18 főből álló alkotmánybíróság működőképességének helyreállítása elsősorban azé rt fontos Juscsenko számára, mert a tavaly ősz óta működésképtelen testület - 13 tagnak már lejárt a mandátuma - az illetékes annak a beadványnak az elbírálásában, amelyben Juscsenko törvényellenesnek minősítette az államfői jogkör megkurtításáról 2004ben hozott törvényt. Ha a testület - melynek tagjait az államfő, a parlament, valamint
