Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-03
14 függetlenségi nyilatkozatot, amely nyugtázza, hogy Montenegró független ország, teljes államjogi szuverenitással a jel enlegi határokon belül. Ezután a képvisel ő ház még egy nyilatkozatot fogadott el, amelyben az olvasható, hogy folytatódik Montenegróban a vallási, kulturális és nemzeti sokszín ű séget ápoló demokratikus és polgári társadalom kiépítése, amelyben alapját fogja képezni az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, a parlamentáris demokrácia, a joguralom és a piacgazdaság A függetlenség kikiáltása után a képvisel ő k elénekelték a montenegrói himnusz, a parlament el ő tti árbócra felhúzták az ország lobogóját. A képvisel ő háznál elhelyezett óriási kivetít ő n több ezres éljenz ő tömeg nézte végig az ünnepélyes ülés, amely után tüzijáték következett. A parlament ünnepi ülésen nem vettek részt a közös szerbiamontenegrói állam fenntartásáért kardoskodó ellenzéki párt ok. Két kisebb ellenzéki szervezet, a Néppárt és a Szerb Néppárt az állítólagos szabálytalanságok és visszaélések miatt egyáltalán nem ismeri el a referendum eredményeit. A legnagyobb unionista párt, a Szocialista Néppárt (SNP) hasonló okok miatt ugyancsak elveti az RRK által hitelesített népszavazási végeredményt, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy méltányolja és elfogadja az EU álláspontját, miszerint a montenegrói befejezettnek tekinthet ő népszavazást. Az SNP szombati kiáltványában választási koalíció megteremtésére szólította az ellenzéki pártokat az ő sszel esedékes parlamenti választásra. Szerbiából sem a kormányf ő , sem a miniszterelnök nem volt jelen a történelmi jelent ő ség ű parlamenti ülésen. A szerbiai miniszterelnöki hivatalban csak annyit közöltek, hogy Vojislav Kostunica kormányf ő nem utazik Podgoricába. Boris Tadic szerb elnök más elfoglaltságára hivatkozva maradt távol, de üzenetében "békét, stabilitást és általános jólétet" kívá nt Montenegró polgárainak az állami szuverenitás elnyerése alkalmából, és arról biztosította Podgoricát, hogy Belgrádban legközelebbi partnerére talál európai jöv ő je építésekor. Prominens külföldi vendégeket nem hívtak meg a parlamenti ülésre, mivel ő ket a július 13án tartandó "f ő ünnepélyre" várják a köztársaság történelmi f ő városába, Cetinjébe. Idestova két éve július 13án ünneplik Montenegróban az Államiság Napját abból az alkalomból, hogy 1878ban a berlini kongresszus ezen a napon ismerte el Montene gró önállóságát, s ugyancsak ezen a napon, 1941ben tört ki az els ő náciellenes felkelés a köztársaságban. (MTI) vissza Ügynökszellem járja be KeletEurópát Népszabadság • Mun katársunktól • 2006. június 3. Az egykori szocialista országokban folyamatosan az ügynökügyek tartják izgalomban a politizáló közvéleményt. Lengyelországban - egy id ő ben Magyarországgal - az egyházi személyiségek érintettsége lett szenzáció. Különösen az óta, hogy Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek (a néhai II. János Pál volt titkára) megtiltotta f ő egyházmegyéje egyik tagjának, hogy közölje azon papok, szerzetesek és katolikus személyiségek listáját - és jelentéseit , akik a kommunista titkosrend ő rs ég bizalmas munkatársaiként jelentettek. Józef Kloch prelátus, a püspöki kar szóviv ő je "nem zárta ki", hogy a lengyel püspökök még júniusban megvitatják az egyházi átvilágítás kérdését - írta a PAP lengyel hírügynökség. Nem kisebb szenzációt keltettek az u tóbbi napok bolgár ügynökügyei. Újra és újra felbukkannak ugyanis olyan ügyek, amelyekben a bolgár titkosszolgálat (DSZ) érintettnek látszik. Ilyen volt egyebek között a II. János Pál elleni végül sikertelen merénylet. Sikeres volt azonban 1978ban Georgi Markov ellenzéki személyiség meggyilkolása Londonban. A bolgár férfit a metróban egy eserny ő hegyébe rejtett méregkilöv ő vel ölték meg. A bolgár szocialistaliberális kormány egyik er ő s embere, Rumen Petkov belügyminiszter, állítólag er ő s küls ő nyomásra, most egymás után hozza nyilvánosságra - meglehet ő sen szelektív módon , ki mindenki volt a DS Z embere az 1990 el ő tti években. Georgi Koritarov ismert médiaszemélyiség él ő adásban fél órán át beszélt arról, miként kémkedett a DSZ megbízásából. Jöttek a kisebbségi politikusok: Bulgária muzulmán egyházi vezet ő je, Hadzsi f ő mufti, akit állítólag 1989b en szerveztek be. Volt dossziéja a jelenleg is a kormánykoalícióban lév ő török párt egyik vezet ő személyiségének. Ünál Lütfi majd huszonöt évig jelentgetett a DSZ különböz ő ügyosztályainak. A harmadik név a bulgáriai macedónok nacionalista politikai szerve zetének, a VMROnak a vezet ő jéé. Kraszimir Karakacsanov jelentette, vagy csak nyilvántartásba vette a titkosszolgálat, azt Petkov nem tudta megmondani. A rendszerváltás idején felbukkant ellenzéki politikusok közül egynek, Petar Beronnak a neve is felmerü lt a miniszteri ügynöklistán. A nevek felbukkanása rengeteg spekulációt kelt. Sokan úgy vélekednek, hogy figyelemelterel ő m ű veletr ő l van szó, miközben Bulgáriát az EUtagság halasztása fenyegeti. Sokak szerint az ügynökügyek és a szervezett b ű nözés szoros an összefügg. A volt titkosszolgák ugyanis abban érdekeltek, hogy ne vezessék be az unió által követelt jogi normákat. Az államf ő és az államelnök bírálta a nevek ötletszer ű feldobását. Petar Sztojanov volt köztársasági elnök pedig az összes dosszié azonna li megnyitását követeli. Mások feltételezik, hogy Petkov miniszter azért adott ízelít ő t a nevekb ő l, hogy ezt ne nagyon szorgalmazzák egyel ő re. vissza
