Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-03
15 Csak az EU segíthet Népszabadság • Dunai Péter • 2006. június 3. Mi legyen a Trianonörökség megoldása? Az Európai Unió, az országhatárokon túl nyúló térségfejlesztés - mondotta lapunknak Margaret MacMillan neves történész, Lloyd George brit miniszterelnöknek, a z 1919es párizsi béketárgyalások (VersaillesTrianon) brit delegációvezet ő jének a dédunokája. A neves írótörténész a CEUn (Középeurópai Egyetem) a témában el ő adást tartott. - Mire alapozták a Trianondöntéseket, tényekre, valós adatokra? Általában a Monarchiában végzett 1910es népszámlálásra hivatkoztak, de az alapvet ő en a lakosság, az emberek nyelvét, nem pedig nemzetiségét rögzítette. A múlt század elején rendelkezésre álltake megbízható adatok? - Párizsban minden érdekelt megpróbálta a legjobb pozíciókat elérni, a maga igazát bizonygatni. A népszámlálás abban az id ő ben nem egyértelm ű en nemzetiségi hovatartozás alapján sorolta be az embereket. A görögök szerint mindenki, aki görögkeleti vallású (nem baj, ha albánul beszél), görögnek számított. Lloyd Georgenak igaza volt, amikor utalt rá, hogy Párizsban a békekonferenciá n mindegyik fél saját javára torzított statisztikai adatokkal érvelt. Minden náció területet akart szerezni. A Népszövetség kés ő bb vizsgálódott Oroszország és Lengyelország határán, megkérdezték az ott lakókat: kik maguk, lengyelek, litvánok? Keresztények vagyunk - jött a válasz. Azaz abban az id ő ben nehéz volt megállapítani, ki melyik nemzet, nemzetiség tagja, sokszor maguk az érdekeltek, az emberek, akik keresztbekasul házasodtak, sem tudták eldönteni. Azt hiszi, ma könnyebb? Jómagam kanadai állampolgár vagyok, de nehezen mondanám meg, milyen nemzetiség ű . Skót, walesi, ír, mindenféle. - Ön úgy fejezte be számos rangos nemzetközi elismerést szerzett könyve (Paris 1919 Six Month that Changed the World - Magyar címe: Béketeremt ő k: Az 1919es párizsi békekon ferencia) magyar fejezetét, hogy a gy ő ztesek 1945ben visszaállították az els ő világháború utáni párizsi békeszerz ő dések egyik elemét, Magyarország trianoni határait, amelyek - még! - változatlanok. A "még"et sokféleképpen értelmezhetik Magyarországon, f ő leg a jobbszélen. Mi a szerz ő olvasata? - Csak annyi, hogy egy üt ő s mondattal, szóval akartam lezárni a magyar fejezetet. A "még"gel. Emlékezetem szerint 1999ben, tíz évvel a rendszerváltások után írtam a magyar részt, amikor a Trianonhatárok Jugoszláv iában, Csehszlovákiában már megváltoztak. Tudtam, hogy az erdélyi magyar kisebbség kérdése mind Romániában, mind Magyarországon napirenden van, de természetesen nem azt akartam mondani, hogy gyerünk, essünk neki. - Szóval a "még" nem határrevíziót jelente tt... - Persze hogy nem, csak annyit, hogy ez a kérdés nyitott. - Hogyan lehetne lezárni? - A megoldást Románia EUtagsága, a határokon átível ő regionális tervek, fejlesztések kínálhatják, például Erdély és Magyarország egyes vidékei között. Hogy egyetlen nemzetiség se érezze magát fenyegetve, ahhoz els ő sorban nyelvikulturális együttm ű ködés, t é rségfejlesztési elképzelések kellenek, amelyek felo ldják a szembenállást. Kiki nemzetiségét, nyelvét, kultúráját tiszteletben tartva közös projektek indulnak. Amilyenben nálunk Kanadában a franciául beszél ő k vesznek részt. Ami a kérdés egészét illeti, nagyon nem szeretem az etnikai alapú nacionalizmust, m ások kirekesztését, a "mi igen, ti nem" megközelítést. - Mit gondol, mára vége van a határok tologatása korszakának? - Úgy vélem, a jelent ő sebbeknek igen. Amit biztatónak tartok: a világban n ő a kapcsolatok, az összekapcsolódások száma, legyen szó az int ernetr ő l, a nemzetközi szervezetekr ő l, az utazásról. Többet tudhatunk meg egymásról, jobban megérthetjük a másikat. És, amint a környezetvéd ő k emlékeztetnek rá: csak ez az egy bolygónk van, amin együtt kell élnünk. - Párizs, 1919 után jött az amerikai el nök, Wilson a Népszövetség gondolatával, miután VersaillesTrianonban a világháborús veszteseket, a soknemzetiség ű OsztrákMagyar Monarchiát nemzetállamokra szabdalták, ezzel mintegy elvetve a sárkányfogakat, amelyekb ő l hamarosan pusztító nacionalizmusok k elnek ki. - Wilson reményei szerint a Népszövetség nemzetekre épült, kiegészülve azzal, hogy a határokat békés úton meg lehet változtatni, hogy a kisebbségeket védelmezzék. Azt gondolom, Wilson nem érzékelte az etnikai nacionalizmusban rejl ő hatalmas ener giát. Amerika, ahonnan jött, a maga soknemzetiség ű ségével nem ismerte az etnikai nacionalizmust. Az els ő világháború utáni id ő szak nagy tanulsága az etnikai nacionalizmusban rejl ő - hiábavaló - er ő . Ennek a fajta nacionalizmusnak a kevertkeveredett nációk Európájában kevés értelme volt. Nézzük meg az 1914 el ő tti Európa vallásinyelvi térképét - tarkabarka keverék! Nálunk Torontóban van egy iskola, ahol a közösségek révén kilencven nyelven beszélnek. Csodás multikulti együttm ű ködés jön létre, a minap "halalpizzapartit" (iszlámhit ű eknek disznóhús, egyéb tisztátalannak tartott összetev ő k nélkül készült pizza) rendeztek. Egyébként örök emberi vonás, hogy hajlamosak vagyunk a keveredésre. Az etnikailag tiszta közösség, állam csak
