Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-30
31 milyen adások akadtak fenn Marga szűrőjén. Azt tudta: egy évig t artott a Margakorszak, később már másokhoz kellett folyamodni. Patrubány hangsúlyozta, a rádióműsor felügyelete többszereplős tétel volt, és Margának minden bizonnyal felettesei is voltak ebben az ügyben. „Több cenzora is volt az évek során az adásnak – i dézte fel Patrubány. – Volt olyan időszak, amikor csak a műsor írott vázlatát kellett leadni, de olyan is volt, hogy a szalagot is bekérték.” Amint megjegyezte, Marga nem tűnt kimondottan elvetemültnek, de a rádiós társai számára mindenképpen a kommunista elnyomó rendszert testesítette meg. Patrubány hozzátette, 1989 után többször is találkozott az immár rektorrá választott Andrei Margával. Megjegyezte: mindketten jól emlékeztek rá, hogy már abból az időből ismerik egymást. A vezetékes rádió Diákmagazin cí mű műsorát a Patrubány Miklós főszerkesztősége idején keresztelték át Visszhang rádióra. Erre később egész intézményrendszer épült a kolozsvári magyar diákság önszerveződése jóvoltából. Visszhangkórus alakult, Visszhangfogadóesteket, Visszhanglabdarúgóbajnokságot szerveztek. Andrei Marga egyébként – az egyetem honlapján megtalálható életrajza szerint – 1971ben szerzett diplomát a kolozsvári Babeş – Bolyai Tudományegyetemen. Fiatal tanársegédként mind a magyar, mind a román nyelvű adásokért felelt a párt vezetősége előtt. Ez a ranglétra második fokát jelentette, ugyanis Gáspár Sándor visszaemlékezése szerint a magyar adás Kutasi Róbert tanársegéd közvetlen felügyelete alá tartozott. A Krónika meg szerette volna kérdezni Andrei Margát is, hogy miként eml ékszik vissza a hetvenes évek ezen időszakára. Egyetemi titkárságán azonban azt közölték, hogy a professzor a hét végéig Németországban tartózkodik, ahol a Herderdíjasok találkozóján vesz részt. vissza Budapestet lerombo lná Slota Felvidék.ma 20060630 07:33 Forrás: FigyelőNet Nem a magyarokat utálja, csak a magyar politikusok egy részét, állítja egy friss lapinterjúban a kormányzásra készülő szlovák koalíció második legnagyobb pártjának elnöke, aki korábban arra is buz dította a híveit, hogy „üljetek harckocsira, és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet!" A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökeként kormányzati munkára készülő Ján Slota hosszú évek kitartó munkájával érdemelte ki a magyarellenes jelzőt, mely láthatóan nem ok oz neki kényelmetlenséget. Tizenhat éve akadálytalanul uszít a magyarok ellen, fellépéseinek eddig semmilyen jogi következménye nem volt. A „korcs lovaikon betolakodó, rút képű és görbelábú magyarokat" szidalmazó, a már Budapest lerombolására is buzdító zs olnai (Zilina) polgármester, többször kijelentette, hogy II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Kun Béla és sokan mások a szlovákok népirtói voltak, s szerinte a honfoglaló magyarok karddal forgatták ki a szlovák anyák hasából a magzataikat. Lila vagy mi Me gnyilvánulásai azonban nem a magyarok ellen születtek, derül ki egy friss lapinterjúból. „Az első feleségem magyar volt, most is baráti a viszonyunk. Akárcsak más, normálisan gondolkodó magyarral, aki nem akarja felülvizsgálni Trianont” – nyilatkozta Ján S lota a HVGnek, hozzátéve, hogy az efféle magyarokat nem szereti. Slotának saját elmondása szerint semmi baja a magyarokkal, csak a magyar párttal és azon belül néhány politikussal, derül ki az interjúból. A politikus kijelentette, számára akkor válna elfo gadhatóvá a Magyar Koalíció Pártja, ha az standard szlovák párttá válna, hazájának nem a Magyar Köztársaságot tekintené, miként zászlajának és himnuszának sem a magyart. Ezt a gondolatát idén márciusban egyszer már kifejtette, akkor jóval harciasabban. „ A magyarok „kötelesek tudatosítani, hogy a Szlovák Köztársaságban élnek, ahol az államnyelv a szlovák nyelv, az állami himnusz pedig a +Nad Tatrou sa blyská...+" hazafias dal, és nem egyéb” – fogalmazott Slota. A Magyar Koalíció Pártja és a Szlovák Nemzeti Párt közötti esetleges együttműködés egyik feltételeként azt fogalmazta meg, hogy a magyaroknak „legyen tilos a nevetségesen zöld...lila, vagy miféle lobogóik kiaggatása a különféle állami ünnepek alkalmából, mert különben a feszültség csak fokozódni fog" . A szlovák hírügynökség úgy tudja, a nemzeti pártvezért akkor felesége délszlovákiai élményei ingerelték fel ennyire, mert az ott lakó és szlovákul nem tudó magyarok nem értették az asszony szlovák beszédét, nem köszöntek neki, és a boltban sem szolgáltá k ki.
