Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-30
32 Kényes kérdések A politikus dörgedelmeinek jó része amúgy a trianoni megállapodás és a Benesdekrétumok körül forog. Egy évvel ezelőtt például kijelentette, hogy pártja a magyarok „etnikai tisztogatástól sem mentes, mindenkori elmagyarosító politikáját jóváteendő erkölcsi kártérítést fog követelni Magyarországtól." A pártelnök akkor arra reagálva nyilatkozott, hogy a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) többször hangot adott annak az elvárásnak, hogy a második világháborút követő jogfosztottságuk miatt ideje lenne, ha a szlovák hivatalos politika bocsánatot kérne a Benesdekrétumok nyomán végrehajtott meghurcoltatásokért. Slota szerint a kollektív bűnösség kérdésének „felelőtlen boncolgatása" azt vonná maga után, hogy Magyarország kénytelen lenne beismerni: „nemcsak Európa legkiterjedtebb kollektív bűnét követte el, hanem azt is be kell kellene ismernie, hogy ezt az elvet a kisebbségeket érintő elfogult szemléletében mai is érvényesíti". Egy másik alkalommal Slota kijelentette, hogy a magyar titk osszolgálatok kétszáz embere tevékenykedik Szlovákiában. Szenvedélyes magyarellenességét nem titkolva sorakoztatta fel a Szlovákia területi egységének megóvását, az örökös magyar veszély elhárítását szolgáló gondolatait egy kereskedelmi televízió vitaműsor ában. Szó nélkül Az MKP nyolc éve, a Slotával együtt kormányzó Vladimír Meciar bukása óta, két egymást követő választási cikluson át volt a mai napig a szlovák kormánykoalíció tagja, végül annak második legerősebb pártja, de Slota ellenében még egyetlen szlovák koalíciós partnere sem védte meg. Még csak egy gesztussal sem. Közömbösségükkel a szlovák partnerpártok igyekeznek azt sugallni, hogy a Slotajelenség szóra sem érdemes. Az MKP eddigi kormányzati partnerei vagy nem elég bátrak a megszólaláshoz, vag y hagyják: hadd zavarja csak Slota a magyarok vizeit. Hallgatnak, pedig tudják: amit Slota művel, azt az alkotmány tiltja. vissza Slota és Meciar pártja kapja a magyarok tárcáit 2006. június 30. FigyelőNet, MTI A Szlovákiában rövidesen hivatalba lépő miniszterelnök, Fico pártja, a Smer a leköszönő kormány magyarok felügyelte minden tárcáját koalíciós partnereinek, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) és a Vladimí r Meciar nevével jegyzett Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak (LSHZDS) juttat. A létrejövő új kormány pártjainak csütörtöki egyezsége nyomán nyilvánosságra hozták, hogy az iskolaügyet, a környezetvédelmet, az építésügyi és régiófejlesztési min isztériumot Slotáék, a mezőgazdaságit és az igazságügyit pedig Meciarék kapják meg Robert Ficótól, akinek pártja, az Irány - Szociáldemokrácia (SmerSD) a többi tizenegy minisztériumot felügyeli majd. A koalíciós partnerek előre leoszthatták a lapokat Az eddig MKP felügyelte tárcák "leosztása" tovább erősíti azt a feltevést, hogy a kormányalakítási tárgyalások folyamata csupán színjáték volt, a lapokat előre leosztották. Ezt az üzenetet hordozza az is, hogy az eddig MKP felügyelte tárcák annak a két pártn ak a kezére jutottak, amelyek 1994 és 1998 között a legtöbb kárt tették a szlovákiai magyar oktatásügyben. Visszafogták a vegyesen lakott délszlovákiai régiók fejlesztésére fordítandó pénzeket, radikálisan korlátozták a jelzett térség környezetvédelmi ber uházásait, és súlyos károkat tettek az ország éléskamrájaként számon tartott magyarlakta térségek mezőgazdaságában, amely a saját lehetőségeihez képest azóta sem képes igazán talpra állni és kilábalni az ennek nyomán megugrott munkanélküliség kátyújából - észrevételezik az elemzők. Aránytalan a posztok elosztása a kormány és az ellenzék között Fico pártja adja a parlament házelnökét és egyik alelnökét, a parlament további két alelnöki posztját Slota és Meciar pártja között osztja meg, egy alelnöki posztot pedig az ellenzéknek juttat, ami az elemzők első észrevételei szerint messzemenően aránytalan, hiszen a kormánykoalíciónak 85, az ellenzéknek pedig 65 mandátuma lesz az új parlamentben, amelynek kinevezését Fico az államfő által jelzett időpontnál korábbr a, július 4re kéri.