Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-28
10 - fi gyelmeztet az ICG, emlékeztetve arra, hogy az öt évvel ezelőtti délszerbiai válság átcsapott Macedónia albánok lakta területére is. A Presevovölgyként emlegetett, Presevo, Bujanovac és Medvedja által körülhatárolt térségben 20002001ben 16 hónapon á t fegyveres összecsapások voltak a szerb rendőrség és térségben tevékenykedő szélsőségesek között, akik Koszovóhoz kívánták csatolni az általuk "KeletKoszovónak" tartott régiót. A fegyveres válságot viszonylag kevés emberáldozattal sikerült rendezni, de a helyzet feszült maradt. Január közepén a helyi önkormányzatok albán vezetői magas fokú politikaiterületi autonómia igényével álltak elő, és arra figyelmeztettek, hogy amennyiben megváltoznak a térségbeli határok (ez alatt nyilvánvalóan Koszovó felosztása értendő), akkor síkra fognak szállni a régió és a tartomány egyesülése mellett. vissza Megszűnik a HTMH - korábbi elnökök véleménye Budapest, 2006. június 28., szerda (MTI) - Megoszlik a volt elnökök véleménye arról, hogy június 30án jo gutód nélkül megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), az 1989es rendszerváltás utáni korszak egyik sajátos állami intézménye. A korábbi vezetők közül többen üdvözölték a döntést, mások az MTInek nyilatkozva aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a másfél évtizede létrehozott HTMH feladatait miként tudják majd ellátni egy főosztály keretei között. Az új kormányzati struktúrában közvetlenül a kancelláriaminiszter alá besorolt szakállamtitká r felügyeli a hat á- ron túli magyarok ügyét. A kormány álláspontja szerint ezzel nem gyengül, hanem erősödik a határon túli magy arok ügyének képviselete. Szilvásy György kancelláriaminiszter mellett Gémesi Ferenc szakállamtitkár felügyeli majd a területet, a főosztály vezetőjét még nem nevezték meg. Entz Géza, akit Antall József miniszterelnök bízott meg a határon túli magyarság ügyeinek vitelével, 1990 és 1992 között politikai államtitkárként tevékenykedett a MeHben, majd a vezetése alatt megalakuló HTM H elnöke lett 1994ig. Antall József koncepciója az volt, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos ágazati ügyek egy helyen, a kormányfő közvetlen irányítása alatt álló MeHben legyenek. Entz Géza szerint a területnek ma is a MeHben lenne a helye, de megfelelő súllyal. Főosztályként "az ügy politikailag (...) súlyát veszti", így nem érvényesíthető a kormánypolitika - figyelmeztetett. Hozzátette: meghatározó még az is, hogy a kormányfő személyesen mennyire elkötelezett és milyenek az ism eretei. Az Illyés, az Új Kézfogás és az Apáczai közalapítvány jövőjéről szólva úgy vélte, nem az a kérdés, milyen sze rvezeti keretet között biztosítják a forrásokat, hanem az: vane stratégia? Véleménye szerint sodródás figyelhető meg Antall József óta, a hatá ron túli magyarok ügye gyakran alárendelődött a belpolitikának. Lábody László, aki 1997ig vezette a HTMHt, és jelenleg az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnök eként tevékenykedik, az MTInek korábban "szigorúan magánemberként" kifejtette, hogy jó megoldásnak találná, ha a jövőben a határon túli magyarok ügye a MeHhez kerülne, ahogy 1990 és 1992 között volt. A kormányzati koordinációt hatékonyabban lehet művelni a MeH égisze alatt, mint egy "ég és föld között leb egő" önálló intézményben - mu tatott rá a régiúj struktúra előnyére. Szabó Tibor, aki a Fideszkormány idején, 1998 szeptembere és 2002 májusa között elnökölte a HTMHt, úgy értékelte, hogy a hivatal a Magyar Állandó Értekezlet, valamint a közalapítványok mellett az elmúlt 15 évbe n k ialakult intézményrendszer része. A HTMH a magyar közigazgatás határon túliakat érintő ügyeiben gyakorlatilag koordinációs feladatokat látott el - mutatott rá a jelentőségére. Úgy vélte, hogy a HTMH megszüntetése helyett inkább az említett inté zményrendszert kellene megerősíteni, hogy hatékonyabban működhessen. Ez annál is inkább fontos lenne, mert az Európai Unióban új lehetőségek adódnak, ám az ottani rendszerekhez a kompatibilitást is meg kell teremteni. Szerinte a támogatási rendszer át alakítását mindenképpen el kéne végezni, azzal a céllal, hogy a támogatások és a segélyek helyett a fejlesztést szolgáló forrásokat nyújthassanak. A magyar közigazgatáson belül kell tehát egy megerősített egység, "amilyen egy megerősített HTMH lehet". A MeHben létrejövő, alacsonyabb közigazgatási szintű főosztály nem lesz képes ezt a koordinációt ellátni - figye lmeztetett. Kitért arra is, hogy a közalapítványi rendszer átalakítását nem csak a sok átfedés és az "esetlegességek" indoko lják, hanem az is, hogy az uniós fejlesztési források elnyerése érdekében ahhoz kell igazítani a magyarországi t á- mogatási rendszert. BálintPataki József, aki 2002 júniusától három évig állt a HTMH élén, eörömtelinek tartja, hogy a határon túli magyarok ügye újra a MeHbe kerül. A kérdés számára az, lesze ugyanakkora súlya, mint 199092 között volt?