Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-26
6 gazdaságfejlesztéssel foglalkozó Kézfogás Alapítvány, majd 1995ben a közalapítványi forma létrehozásakor alakították me g az ösztöndíjakkal, oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítványt. Kitért arra is, hogy a határon túli magyarok támogatására fordított állami pénz ugyan évrőlévre folyamatosan nő, ám arányaiban csökkennek a közalapítványokon keresztül folyósított összegek. A rendszer egyre nehezebben áttekinthető, jelenleg 22 csatornán keresztül történik a h atáron túli magyarság anyagi támogatása. Lábody László szerint a több mint 10 évvel ezelőtt kialakított struktúra változtatásra szorul, mert azóta "hihetetlenül megváltozott a világ". Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy egy esetleges változtatá s során a több évre szóló finanszírozási programok miatt csak "megfelelő óvatossággal" szabad a jelenlegi struktúrához nyúlni. Lábody László 1994 novembere és 1997 januárja között állt a HTMH élén, ám már a kezdetektől, 1989tól az intézménynél tevéken ykedett. A szakember arra a felvetésre, hogyan értékeli, hogy az új kormányzati struktúrában a HTMH július 1jével a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) kerülne és egy szakállamtitkár felügyelete alatt működne, azt mondta: ezt jó megoldásnak találná. Ez hasonlít arra az állapotra, amikor az Antallkormány idején - 1990 és 1992 között - a HTMH még nem volt önálló hivatal, hanem a MeH egyik titkárságaként működött politikai államtitkár vezetésével. A hivatal későbbi kiszervezését a MeH profiltisztításáva l magyarázták - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a hivatalnak alapvetően két feladata van: egyrészt a határon túli szervezetekkel kell kapcsolatot tartania, másrészt a kormányzati koordinációért felel. A kormányzati koordinációt hatékonyabban lehe t művelni a MeH égisze alatt, mint egy "ég és föld között lebegő" önálló intézményben - mutatott rá a régiúj struktúra előnyére. vissza Markó Béla egyetért a HTMH áthelyezésével, de ellenzi a hivatal önállóságának a felszám olását Kolozsvár, 2006. június 23., péntek (MTI) - Egyetért a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) való áthelyezésével a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), ugyanakkor ellenzi a hivatal jelentőségének csö kkentését - jelentette ki pénteken Kolozsváron Markó Béla, a szövetség elnöke. A politikus sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta: azért tartja jó ötletnek a HTMH áthelyezését a MeHhez, mert a határon túli magyarok ügye nem külpoli tikai kérdés, ezért a HTMH sokkal jobb helyen van a miniszterelnök mellett. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor kifogásolta, hogy a hivatal főosztályként folytatja majd tevékenységét. Markó ezt a döntést a hivatal jelentőségének csökkentéseként értékeli. Hangsúlyoz ta: a HTMH önállóságának elveszítésével nem érthet egyet. A magyarországi költségvetési megszigorítások kapcsán kifejtette: sokkal többet nem tudnak annál, mint ami megjelent a sajtóban, ezért a következőkben az RMDSZ tájékozódni akar arról, hogy mily en tervei vannak ezzel kapcsolatban a magyar kormánynak. Arra kér majd választ Budapesttől, hogy mi történik a közalapítványokkal, hogyan működik tovább a Szülőföld Alap, mennyi pénzt költhetnek majd a szaktárcák a határon túli magyar közösségek intézménye s támogatásának a céljára. vissza A romániai magyar gyerekeknek sajátos tantervek és tankönyvek alapján kellene tanítani a román nyelvet Kolozsvár, 2006. június 23., péntek (MTI) - A romániai magyarságnak olyan önálló ma gyar tannyelvű oktatási intézményekre van szüksége, amelyekben minden tantárgyat anyanyelven tanulhatnak a diákok, a román nyelvet pedig sajátos tantervek szerint sajátíthatják el - jelentette ki pénteken Kolozsváron Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A politikus pénteken egy Kolozsváron szervezett konferencián vett részt, amelyen az RMDSZ oktatási szakpolitikusaival, egyetemi oktatókkal, tanfelügyelőkkel és román nyelvet tanító pedagógusokkal vitathatta meg a romániai mag yar gyerekek román nyelvtanulási problémáit. A konferencia után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla kifejtette: a román nyelv hatékony és eredményes megtanulása a magyar anyanyelvű gyerekek érdekeit szolgálja, ezt a célkitűzést azonban csak akkor lehe t teljesíteni, ha a romániai magyar gyerekek külön tantervek és tankönyvek alapján tanulhatják az állam nyelvét. Asztalos Ferenc, a román képviselőház oktatási szakbizottságának tagja az MTI kérdésére elmondta: ha a parlament alsóházában sikerül elfog adni a kisebbségi törvénytervezetet, akkor a román nyelv oktatásának törvényes keretei megfelelőek lesznek. Emlékeztetett: a törvény lehetővé tenné, hogy a romániai magyar gyerekek
