Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-26
7 anyanyelvükön tanulhassák a történelmet és a földrajzot, amelyeket jelenleg az állam nyelvén kénytelenek elsajátítani. Emellett a tervezet arra is kötelezné a román államot, hogy a román nyelvvel és irodalommal kapcsolatos tantervek és tankönyvek vegyék figyelembe az illető kisebbség anyanyelvének nyelvtani struktúráját és szókés zletét. A tanácskozó testület ezzel párhuzamosan arra a következtetésre jutott, hogy négyöt emberből álló munkabizottságokat hoz létre, amelyek a közoktatás minden szintjén kidolgozzák a ma még hiányzó, új szempontokat figyelembe vevő tanterveket. Em ellett célul tűzték ki, hogy az oktatási minisztérium vezetőivel is egyeztetnek. Az illetékeseket pedig arról próbálják meggyőzni, hogy amíg nem készülnek el az új tantervek, addig is a záróvizsgák tételeinek kidolgozásánál és azok értékelésénél szüntessék meg a diszkriminációt a magyar diákokkal szemben. A politikus szerint a hátrányos megkülönböztetés abból ered, hogy a magyar és a román anyanyelvű gyerekek azonos nehézségű teszteket kapnak. A romániai magyar gyerekek először a záróvizsgákon szembesü lnek ezzel a problémával. A székelyföldi megyékben például a magyar tanulóknak rendszerint több mint a fele megbukik a román nyelv és irodalom vizsgán. Asztalos Ferenc hangsúlyozta: a magyar diákok is eleve tudják, hogy háromszor több időt és energiát kell fordítaniuk a román nyelvre, mint egy másik tantárgyra, a szülőket pedig ez anyagilag is megterheli, hiszen kényetlenek magánórákra küldeni csemetéiket. Valóságos lelki traumát okoz azonban, hogy mindezek ellenére az év végi ellenőrző teszteken a diákok s ikertelenül vizsgáznak. A tanárnak sem könnyebb, aki több év munkája ellenére sem tud eredményeket felmutatni - mondta Asztalos. Asztalos szerint ez nem csak Székelyföldön gond, hiszen a szórványban is léteznek olyan kis magyar többségű falvak, amelye kben a gyerekek az iskolán kívül nem tudják elsajátítani az állam nyelvét. Ezért olyan sajátos tankönyvekre lenne szükség, amelyek mikrozónánként figyelembe veszik a román nyelv elsajátításának feltételeit - hangsúlyozta Asztalos Ferenc. vissza A szerb és a román államfő szerint meg kell őrizni a balkáni határokat Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. június 23., péntek (MTI) - Egyetértés van Traian Basescu román és Boris Tadic szerb államfő között a bban, hogy a Balkán térségében megengedhetetlen a határok megváltoztatása. Traian Basescu pénteken délután érkezett egynapos belgrádi látogatására, s ő az első külföldi államelnök, aki felkereste Szerbiát Montenegró leválása óta. A román elnök nem is t itkolta, hogy belgrádi látogatásának jelképes jelentősége van, amelyben tükröződik a két ország hagyományos jó viszonya és barátsága. A Tadiccsal folytatott megbeszélésen a kétoldalú kapcsolatokon kívül a térség helyzetéről, kiváltképpen Koszovó jövőjé ről volt szó. Basescu hangsúlyozta, hogy Koszovó jogállását párbeszéd és kiegyezés révén kell rendezni, anélkül, hogy ráerőltessenek megoldásokat valamelyik félre. Ezzel kapcsolatosan kiemelte, hogy a romániai külpolitika egyik alapvető elve a határok sért hetetlensége. "Szerbia nagyon szilárd, elvszerű álláspontot képvisel, ellenzi Koszovó függetlenségét, és nem kíván hozzájárulni a határok módosításához, illetve az újabb instabilitás létrejöttéhez a térségben" - erősítette meg a szerb elnök Basescúval folytatott tárgyalásán. vissza Magyar Polgármesterek VI. Világtalálkozója - Sólyom László, Vizi E. Szilveszter Gödöllő, 2006. június 24., szombat (MTI) - Az államhatalomban való részvétel az jelképes, a községi hatalomb an a részvétel a valóságos, ott van a legfontosabb döntések színtere - többi között erről beszélt Sólyom László szombaton, a Magyar Polgármesterek VI. Világtalálkozójának gödöllői megnyitóján. Az igazi alkotmányos alap az önkormányzáshoz való jognak a feltétlen biztosítása, amely minden reformot túl kell, hogy éljen - mondta a köztársasági elnök. A világtalálkozóról szólva kedvezőnek ítélte meg, hogy a szervező Magyar Polgármesterek Egyesülete nem zárkózott be az országhatárok közé, támogatja a határon túli magyarokkal az együttműködést, ezt jelzi, hogy a rendezvényen résztvevők fele most is, akárcsak korábban, a határon túlról érkezett. Követendő gyakorlatként említette a köztársasági elnök a hazai és a határon túli önkormányzatok között kibontakozó együttműködéseket, közös fejlesztéseket. Ilyen példa, hogy Komárom és a szlovák oldalon Révkomárom önkormányzatai együttes üléseket tartanak. Ugyanakkor a fejlődés útját a régiós együttműködésben határozta meg Sólyom László. Bujdosó Sándor önkormányza ti és területfejlesztési minisztériumi államtitkár beszédében utalt rá, hogy kiemelkedően fontos feladat az önkormányzati rendszer továbbfejlesztése. Ezen belül nagyobb lendületet kell, hogy vegyen a központi közigazgatás súlyát csökkentő, valódi decentral izáció. Fontos célként jelölte meg többi
