Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-22
18 hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén. Megsz ólították a mindenkori magyar kormányt is, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómiatörekvései fölött. A hatalom reakciója nem késett sokat: két helyi szervezőt, Árus Zsoltot és Simon Sándort egyenként tízmillió lejre, vagyis több mint het venötezer forintra büntette a csíkszeredai csendőrség, mert a rendezvény huszonöt perccel tovább tartott, mint ahogyan az a helyi polgármesteri hivatalban előzetesen bejelentették (megjegyzendő, hogy maga a polgármester is részt vett a rendezvényen és ő te rmészetesen nem sérelmezte a csúszást, annál is inkább, mert az esemény egy zárt sportpályán zajlott). Tegnap derült ki az is, hogy civil ruhás csendőrök a gyűlést megelőző este egy diszkóban súlyosan bántalmaztak négy helyi fiatalt (köztük lányokat is). G arda Dezső RMDSZes képviselő parlamenti interpellációjában úgy fogalmazott: a ditrói Székely Nemzetgyűlés váltotta ki a verekedést, a csendőrök oda voltak irányítva, és „képtelenek voltak türtőztetni gyűlöletüket a gyergyószentmiklósi magyarsággal szemben , ez idézhette elő a fiatalok bántalmazását”. A ditrói plébánia kapuján a következő felirat áll: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetséged jó híréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!” A székelyek nem akarnak az erdélyi szászok és zsidók sorsára jutni, akik gyakor latilag kivándoroltak az országból, de törekvéseik teljesüléséhez hosszú az út. Elgondolkodtató, hogy a Fidesznek és többi magyar jobboldali pártnakszervezetnek nem volt idejemódja képviselőt vagy legalább bátorító üzenetet küldeni a rendezvény résztvevő ihez. Az EU kisebbségi nyelvi irodája (amely néhány napja terjedelmes, képekkel bőven illusztrált cikkben számolt be a bretonok tüntetéséről), idáig egy szót sem írt a székelyekről. Ha őszintén beszélünk, reális esélye csak a tömbmagyarságban megmaradt szé kelységnek van az autonómiára. Az összes többi magyarlakta régióban ugyanis nincsenek meg az ehhez szükséges népességi, társadalmi, kulturális feltételek. A Székelyföld autonómiája éppen ezért össznemzeti ügy, de most nagyon úgy néz ki, hogy (megint) maguk ra hagytuk őket. Talán még nem késő melléjük állni, hiszen nem kérnek mást, mint ami Európa szerencsésebbik felén már régen természetes. vissza Demokrácia és stabilitás − Washingtonnal és Moszkvával egyaránt kokettál Budape st 2006. június 22. (8. oldal) Stier Gábor Az a tény, hogy George W. Bush eljön Budapestre, eleve diplomáciai siker, hiszen az amerikai elnök viszonylag ritkán jön Európába, és akkor külön verseny folyik azért, hogy melyik országot tüntesse ki a látogatá s kegyével. Az út elismerés az 1956os forradalomért és Magyarországnak a keleteurópai rendszerváltásban játszott szerepéért is. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy Bush valójában Kijevbe készült eb ben az időpontban, s csak az ottani belpolitikai bizonytalanság miatt szabadult fel ez a dátum, nyilatkozta lapunknak Magyarics Tamás Amerikaszakértő, hozzátéve, hogy a budapesti látogatás kulcsszavai is feltehetően a demokrácia és a szabadság lesznek. T öbbször is példaként említette hazánkat az amerikai adminisztráció a látogatás előkészítése során. Magyarország a térségbeli összehasonlításokban ugyanakkor folyamatosan visszacsúszik. Miként tudja így Bush elnök a rendszerváltás pozitív példájaként bemuta tni Budapestet? – Az amerikaiak mindezt más perspektívából értékelik, számukra a stabilitás a legfontosabb. Valahol ennek jelét látták még a legutóbbi magyarországi választásokban is. Mindez a régióban fontosabb a szabadságnál vagy a demokráciánál. Washing tont e megközelítésben a státustörvény körüli viták például csak zavarták, s nem fektetnek túl sok hangsúlyt a gazdasági kérdésekre sem. Ezzel kapcsolatban inkább az amerikai befektetések, és az érdekli őket, hogy az IMFnek mennyire megfelelő a kormány st abilizációs programja. – Vane ma konszenzus a hazai politikai erők között a magyar – amerikai kapcsolatok kérdésében? – A 90es évektől a magyar külpolitika egyik fő célja volt az atlanti integráció. Ezen már túl vagyunk, s most e kérdésben elmozdulás láts zik, hiszen a baloldali pártok hajlamosabbak elfogadni azokat az amerikai lépéseket is, amelyeket a világ nagy része elutasít. A Fidesz ugyanakkor joggal bírálja az emberi jogok megsértését, a fogolykínzásokat, vagy a CIA engedély nélküli átrepüléseit. Mag yarországnak ugyanakkor egyértelmű érdeke a transzatlanti kapcsolatok fenntartása. Ne feledjük el például, hogy katonailag a balkáni válságot az amerikaiak oldották meg. – A jelenlegi magyar kormány az ilyen nagy találkozókhoz már nemegyszer közelített bel politikai megfontolásokból. Vane valódi Amerikastratégiája a Gyurcsánykormánynak? Lehete például egyszerre stratégiai kapcsolatokat építeni az Egyesült Államokkal és Oroszországgal? Hogyan lehet egyszerre Moszkvához közelíteni és az Amerika ihlette Dem okratikus Választás Közösségét támogatni? Nem feloldhatatlan dolgok ezek?
