Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-22
19 – Sokszor valóban fontosabbak a belpolitikai megfontolások, s nincs igazán átgondolt külpolitikai stratégia. A kormány most is minden bizonnyal felhasználja a látogatást presztízséne k növelésére, s e vizit jól jön abból a szempontból is, hogy egy időre elterelheti a figyelmet a megszorító intézkedésekről. – Azért beárnyékolhatja a látogatást, ha Bush négyszemközt felróná vendéglátójának, hogy a kampány hevében energetikai kérdésekben hátba szúrta Amerika legmegbízhatóbb térségbeli partnerét, Lengyelországot… – Nyilvánvaló, hogy az amerikai és az orosz érdekek különböznek. Washington végig Varsó mögött állt, míg Budapest nem egyszer ez ellen ment Ukrajna vagy Belorusszia kérdésében. Ugy anakkor a magyar – amerikai és a magyar – orosz kapcsolatok is a nagypolitika, a szélesebb összefüggések szempontjából vizsgálandók, így Washington bizonyos támogatásokért (terrorizmus, Irán) cserébe elnézheti Moszkvának, hogy jobb pozíciókat épít ki Magyarors zágon. vissza Robert Fico vár a kényes kérdésekkel 2006. június 22. (9. oldal) Neszméri Sándor Robert Fico, a szlovákiai parlamenti választásokon győztes SmerSzociáldemokrácia p árt elnöke előzetes bejelentésével összhangban kezdte meg kormányalakítási tárgyalásait. Előbb az ellenzéki pártok vezetőivel találkozott, s mind Vladimír Meciarral, mind Ján Slotával abban állapodtak meg, hogy a tárgyalások második körében is konzultálnak . Ugyanez érvényes azonban a Magyar Koalíció Pártjára és a Kereszténydemokrata Mozgalomra is, amelyekkel tegnap találkozott Fico. Az ok meglehetősen egyszerű: Robert Fico a tárgyalások óvatos változatát választotta, pártja olyan programfilozófiáját akarja elfogadtatni lehetséges partnereivel, amelynek egyetlen párt sem tud ellentmondani, márcsak azért sem, mert valamennyien ugyanazt akarják. Fico arra kér „rábólintást”, hogy a következő kormány folytassa a makrogazdaság fejlesztését a GDP növekedés 5 – 6 száz alékos szintjén, hogy aztán szociálisan érzékeny politikát folytathasson. Azt is fontosnak tartja, hogy a beruházások ösztönzésével részben munkahelyeket teremtsen az új kormány, s ezt úgy tegye, hogy közben csökkenjenek az egyes régiók közt mutatkozó nagy gazdasági és szociális különbségek, ezen belül is elsősorban Szlovákia déli és keleti része fejlődjön az eddiginél gyorsabban. Világos hát, hogy egyelőre csak puhatolózik Fico, hiszen pontosan tudja, hogy ezekben a kérdésekben nincs lényegi különbség a pá rtok által meghatározott célokat illetően. A neheze tehát hátravan, hiszen a különbségek az ehhez vezető útban rejlenek, többek között abban, hogy Fico meg akarja változtatni az adórendszert, ez pedig az öt párt egyikének sem volt célja a választások előtt . Van azonban egy új momentum a szlovákiai kormányalakítási tárgyalásokban, nevezetesen az, hogy a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió „párhuzamos kormányalakítási” tárgyalásokat kezdett, amelynek célja, hogy „blokkosítsa” az e ddig kormányzó három jobboldali erőt, amelynek a parlamentben 65 mandátuma van, s a reformok folytatásához keressen támogatókat a három párt. Az MKP és az SZDKU szerdán már tárgyalt is az együttműködés lehetőségéről, amelynek azonban van egy akadálya – de ezzel majd Ficónak is számolnia kell – , az, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom megosztott. Az elnökség fele ugyanis úgy látja, nyolc év kormányzás után „meg kellene pihennie a pártnak”, azaz ellenzékbe vonulni, ami lehetővé tenné a párt további építését, erősítését. Az elnökség másik fele kormányozni szeretne, de még nem döntötte el kivel és milyen formában. E pillanatban tehát úgy tűnik, a parlament legkisebb frakciója fogja eldönteni, milyen irányban haladhatnak Szlovákiában a kormányalakítási tárgyaláso k, amelyek – Robert Fico szerint – már csütörtökön folytatódnak. vissza Magyaroktól tart a szerb hírszerzés 2006. június 22. (10. oldal) Nemzetbiztonsági kockázato t jelentenek a szerb titkosszolgálat szerint a vajdasági magyarok, illetve a közülük kikerülő úgymond szélsőségesek. Ez derül ki – igaz, ki nem mondottan – a Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) féléves tevékenységéről szóló jelentésből, amely szerint eg yébiránt Szerbiában stabil a biztonsági helyzet. Rade Bulatovics titkosszolgálati főnök az illetékes parlamenti bizottság ülésén nem nevezte meg a magyarokat, csak a vajdasági kisebbségiek közül való szélsőségesekről tett említést, akik visszaélnek a jelen legi szerbiai helyzettel – az államközösség széthullásával, a koszovói státustárgyalásokkal – , s úgymond leplezetten szakadártörekvéseket táplálnak, ám nyilvánvaló, hogy a legnagyobb vajdasági kisebbségi közösségre utalt, eközben nem nevezve meg egy politi kai erőt sem, amely szeparatizmusra törekedne akár nyíltan, akár leplezetten. A helyzetelemzők igyekeznek azonosítani a BIAjelentésben szereplő megállapításokat a biztonsági kockázatokról – amely megállapítások egyébként nemcsak a Vajdaságra, hanem Koszov óra, Szandzsákra és DélSzerbiára is
