Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-02
24 sikeresek. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy céljainknak meg kell nyer… meg kell tudnunk nyerni mindegyik érintett ország demokratikus többségének a támogatását, s hogy ha Trianonról beszélünk, akkor mi más lehetne a célkituzés, mint a trianoni határoknak a megszüntetése. Most erre végre van egy reális lehetoség az Európai Unió kibovítésével. Pontosan ez következik be: megszunnek a trianoni határok. Nagylaknál vagy Parassapusztánál, Komáromnál, ahol koráb ban sorba kellett állni, hogy átmenjünk egy korábbi Magyarország területére, a jövoben nem lesz erre szükség, hiszen megszunnek a határok, és a Kárpátmedence ilyen módon az Európai Unión belül egyesül. Ebbol következik, hogy a liberális politika legelso s zámú célkituzése Európa, és ezen belül a Kárpátmedence békés, valóban újraegyesítése az Európai Unió keretein belül. Na most, ugye, számos probléma merül fel addig is, hiszen vannak olyan országok, amelyek még nem tudnak csatlakozni az Európai Unióhoz, é s hát lássuk tisztán, ha csatlakoznak is egyes országok, szomszédaink, azért ott még a kisebbségi politika még hát radikálisan nem fog megváltozni úgy, ahogy szeretnénk. Meggyozodésünk, hogy lehet eredményeket elérni, támogatjuk ottani kisebbségi szervezet eknek a legitim és reális törekvéseit, azonban ehhez meg kell nyernünk az ottani demokratikus többségnek a támogatását. Vannak erre nagyszeru példák. Romániában most például egy liberális és más koalíció van hatalmon. Kiváló a viszony. Amit korábbi kormány oknak soha nem sikerült elérnie, most sikerült megvalósítania, a magyarságnak egy régi követelése volt: egy fokonzulátus Csíkszeredán. A jó kapcsolatoknak az eredménye, hogy ez meg tudott valósulni, és ezt szeretnénk folytatni a többi országgal is. Horváto rszággal ragyogóan javulnak a kapcsolatok. Horvátország európai uniós tagsága kívánatos, de nem tudjuk még, mikor fog bekövetkezni. A jó kapcsolatokkal lehet eredményeket elérni ott is a magyarság számára. Tehát mindenképpen tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni . Mert a konfliktusok lehet, hogy füstölnek, lehet, hogy nagyon látványosak, lehet érte demonstrálni, de eredményre nem vezetnek. És azt tapasztaltuk, hogy a konfliktusokért nem a magyarországi magyarok fejét verik be, hanem sokkal inkább az ottaniakét, ho gyha a konfliktus túl nagy. Tehát éppen ezért, ha visszagondolunk az elmúlt 15 évre, a legtöbb szomszédunkban egy nagyon komoly demokratikus fejlodés következett be, és nekünk ezt kell megragadnunk. És ezekkel a jó kapcsolatokkal lehet lépésrol lépésre ere dményeket elérni, és úgy gondolom, ebben vannak sikereink, és nem kell feladni, hogy a jövoben is még küzdjünk ezekért. Talán azzal fejezném be, hogy látványos, nagy, füstölgo politikát nem ígérhetek, de egy nagyon kemény munkát igen. Az a meggyozodésem, hogy Magyarország Magyarország határain belül is tehet a határon túli kisebbségekért, mégpedig akkor, hogyha a Magyarországon belüli kisebbségekkel való bánásmód a Magyar Köztársaság részérol feljavul. Hogyha Magyarország jól bánik a saját kisebbségeivel, legyenek azok horvátok, románok, ruszénok – de hadd ne fejezzem be a sort – , akkor úgy érzem, hogy Magyarországnak a morális igénye, hogy a szomszéd országban is jobban bánjanak az ottani magyarokkal, ennek az esélye meg fog noni. Tehát úgy gondolom, hogy egy nagyon higgadt liberális politikával nemcsak Magyarországon belül, hanem a határain túl is lehet elérni eredményeket, és soha ne hagyjuk szem elol a végso célt: Európa és ezen belül a Kárpátmedence békés újraegyesítését az Európai Unió keretein belül , s a trianoni határok, ígérem, meg fognak szunni, gyerekeink már nem is fognak rá emlékezni. Musorvezeto: Egy rövid kérdés, rövid válasz: Ukrajna, Szerbia. Nagyon messze vannak az európai uniós tagságtól. Szerbiában és Ukrajnában is nagyon komoly demokrat ikus változások következtek be. Rettenetesen fontos, hogy mind a hat kormánnyal jó viszony legyen, és ezen jó viszony keretein belül megint csak lépésrol lépésre javítunk az ottani magyarok helyzetén. És ne adjuk föl. Legfoképpen Szerbia, de még Ukrajna vo natkozásában sem, hogy még a mi életünkön belül ok is belépnek az Európai Unióba, és akkor ott is megszunhetnek a határok... vissza A BENEŠDEKRÉTUMOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK - Hatvan éve történt KAPU, 2006. június 2. A Benešdekrétumoknak nevezett jogszabályok a Csehszlovák Köztársaság elnökének dekrétumai. A Beneš név állandó használata azt a benyomást keltheti, mintha o lett volna e jogszabályok kizárólagos szerzoje. Bár szerepe egyes fontos dekrétumok megszületésében igen jelentos volt, „szerzotársként” számba kell venni többek között az Államtanácsot (ez a testület volt hivatva részben helyettesíteni a Nemzetgyulést a londoni emigráció éveiben), az emigráns kormányt, majd 1945. május 9étol az Ideiglenes Nemzetgyulés össze hívásáig (1945. október 28.) a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontjának Kormányát, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségét és a szlovák kormányként muködo megbízotti testületet is. Ez a felsorolás érzékelteti, hogy a dekrétumok kiadása mögött széles politikaiin tézményi bázis volt. Utólag megerosített jogszabályok 1940 és 1945 között Beneš 141 ilyen dekrétumot írt alá, ezek szövege több vaskos kötetet tesz ki. A háború utáni megtorlásokon és
