Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-21
19 A tervezet a kétharmados törvények kategóriájába tartozik, ezért 167 képviselő támogatására lett volna szükség, de csupán 151en támo gatták. A törvénytervezet esetében döntő ház a Szenátus, és az RMDSZszenátor reméli, hogy itt elfogadják érveit és tervezetét. Ki kit nevez ki? Az érvényben lévő törvénynek megfelelően az ügyészeket az államelnök nevezi ki az igazságügyi miniszter javas latára, szemben a bírákkal, akiket a Legfelsőbb Bírói Tanács javaslatára nevez ki az államelnök. Az alkotmány 134. cikkelye kimondja, hogy a bírák és az ügyészek egy kategóriába tartoznak, ezért Frunda György úgy gondolja, hogy a jelenlegi állapot alkotmán yellenes, és "lehetőséget biztosít a politikai hatalomnak az igazságszolgáltatásba való beavatkozásra". Frunda szerint ha az ország főügyészét és helyetteseit nem a bírói tanács, hanem a miniszter javasolja, akkor a kinevezés egyértelműen politikai támog atáshoz kötött - hatalmat ad a politikumnak az ügyészek felett. A tervezet megváltoztatná ezt a helyzetet, ugyanis Románia legfőbb ügyészét, a korrupcióellenes ügyosztály vezetőjét, az ügyészségek vezetőit, a DIICOT főügyészét (szervezett bűnözés és terror izmus elleni ügyészség) és helyetteseiket az elnök nevezné ki, de nem a miniszter javaslatára, hanem a CSM javaslatára, a miniszter jóváhagyásával. Vitatott tervezet Frunda tervezete az RMDSZben sem talált egyöntetű támogatásra - többször is vita tárgyá t képezte a frakcióüléseken. Toró T. Tibor képviselő és EcksteinKovács Péter szenátor kifogásokat fogalmazott meg a tervezet tartalmával és a törvényhozás elé terjesztésének időzítésével kapcsolatban. Egyébként Toró Tibor egyike volt annak a tíz képviselő nek, akik a tegnapi szavazáson tartózkodtak. "Tudjuk, hogyan hozták létre a Legfelsőbb Bírói Tanácsot, ezért kétséges, hogy jó döntés erre a testületre bízni az ügyészek kinevezését is" - fogalmazta meg egyik kifogását lapunk kérdésére Toró. Szerinte egy átfogóbb reform során kell az ügyészek kinevezésének kérdését is rendezni, ennek keretében többek közt külön kell választani a bírákat és ügyészeket. Toró elmondta: jelenleg utóbbiak magisztrátusi jogállásban vannak, annak ellenére "hogy ez két külön inté zmény". "Ha meghoztuk ezeket az intézkedéseket, akkor még lehet beszélni arról, hogy ki nevezze ki az ügyészeket. Az alapvető indoka annak, hogy miért nem támogattam a tervezetet, politikai" - fejtegette. "Úgy, ahogy, jelenleg az igazságügyi reform elindu lt, a korrupcióellenes harcban vannak eredmények, ezért úgy gondolom, hogy nem ez a megfelelő politikai konjunktúra ahhoz, hogy egy ilyen típusú reformot elindítsunk, és egy nagyon vitatott testület kezébe helyezzük a döntést" - fogalmazott Toró. Feledéke ny miniszter Kemény vádak hangoztak el a tervezet parlamenti vitáján is. A fő ellenérv az volt, hogy a tervezet alkotmányellenes. Erre az álláspontra helyezkedett Monica Macovei miniszter is, aki szerint sok képviselő azért szavazott Frunda tervezete mell ett, mert fél a korrupcióellenes ügyészségtől. Úgy értékelte, hogy a tervezet esetleges elfogadása az igazságszolgáltatás kudarca lenne. Ellenfelei a vitában emlékeztették a minisztert, hogy amíg az Apador CH emberjogi szervezetnél volt, addig ő is támog atta a tervezet által javasolt eljárási formát. Frunda szerint ebből az derül ki, hogy a miniszternek nem elvei vannak, hanem annak függvényében cselekszik, hogy milyen pozícióban van. Az ellenzék részéről felszólaló szociáldemokrata Victor Ponta azzal vád olta meg a tervezet ellen szavazó koalíciós szenátorokat, hogy gyanús ügyleteik vannak, azért támogatják Monica Macoveit, remélve, hogy megvédi őket. "Monica Macovei mindent ellenőrizni akar" Frunda György szerint Monica Macovei mindent a kezében akar ta rtani, "nem a jogállamiságért küzd, hanem pozícióit akarja erősíteni." Hozzátette: az igazságügyi miniszter az, aki javasolja az ügyészeket, aki állandóan vitában van a CSMvel, ellenőrzi ezt a testületet, nem tartja rendesen a kapcsolatot a parlamenttel, nagyon ritkán