Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-21
20 megy el a jogi bizottság üléseire. "Mindenkit ellenőrizni akar, azt is központosítaná, amit az elmúlt években sikerült decentralizálni" - foglalta össze álláspontját Frunda. vissza Kisebbségi törvény: egyetle n bekezdés Új Magyar Szó 2006. június 21. Szerző: Cs. P. T. Csupán a 18. cikkely legelső bekezdését sikerült megszavaznia tegnap a kisebbségi törvény tervezetéből a Képviselőház jogi, emberjogi és oktatási bizottságának, az elhúzódó viták miatt ugyanis a testületek együttes ülése "hagyományszerűen" döntésképtelenné vált. A szóban forgó bekezdést is csupán egy kompromisszum árán sikerült elfogadni. A tervezet a kormány által előterjesztett változata szerint "a nemzeti kisebbségek oktatási intézményeine k létrehozásával, működtetésével, illetve megszüntetésével kapcsolatban kötelező módon konzultálni kell az illető kisebbség törvényes képviselőivel, és a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa véleményezése nélkül a felsorolt esetekre vonatkozóan semmilyen i ntézkedést nem hozhatnak". Az RMDSZ képviselői végül elfogadták azt a demokrata javaslatot, hogy a bekezdésből kerüljön ki a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsára történő utalás; e testület létrehozását egyébként a törvény utolsó része, az V. fejezet szab ályozza. A vita a 18. cikkely második bekezdésénél akadt el, amely a kisebbségi oktatási intézmények vezetőinek kinevezéséről szól. Bár korábban megszületett az a kompromisszum, hogy ez a szövegrész se tegyen utalást a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsá ra, abban már nem született egyezség, hogy a tisztségviselők kinevezésében milyen módon szólhatnak majd bele a nemzeti kisebbségek. A három szaktestület tegnap már tizenhatodszor tárgyalt a jogszabályról, a vita megkezdése - 2005. december 14e - óta külön böző okokból összesen ötször maradt el az ülés. vissza Megszűnnek a közalapítványok - A jövőben központi költségvetési szerv csak külön törvénnyel alapíthat céget Világgazdaság 20060621 Jó ideje érlelődő elképzelések va lósulnak meg, ha a parlament elfogadja az államháztartási törvény – és egyes kapcsolódó törvények – napirenden lévő módosítását. A törvényjavaslat a jövőre nézve megszüntetné a közalapítványt és szigorítaná a költségvetési szervek cégalapítási, részesedéss zerzési jogosultságát. Ez fontos lépés ahhoz, hogy az állami szabályozó rendszert ne kerülhessék meg a hatálya alá tartozó szervezetek – nyilatkozott Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára. A leendő változtatás értelmében csak azok a közal apítványok maradhatnának fenn, amelyeket a parlament alapított, vagy nemzetközi szerződés, illetve törvény hozott létre. A kormány, a minisztériumok, az önkormányzatok által alapított közalapítványok esetén viszont a létrehozóknak 2007 végéig kezdeményezni ük kell a szervezet megszüntetését a bíróságnál. A közalapítványi vagyont az eredeti alapítványi célhoz hasonló célra kell felhasználni. Ma a százat is meghaladja a közalapítványok száma. Ezt a szervezeti formát a kilencvenes évek első felében azért hoztá k létre, hogy korlátozzák az államháztartás, a minisztériumok magánalapítványrendelési buzgalmát. A közpénzek elszivárogtatásának megakadályozását célzó jogintézmény azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A közforrások továbbra is elfolynak, e zúttal a közalapítványok működtetésével. A törvénymódosítás hatálybalépését követően azonban már nem lehet új közalapítványt létrehozni. A jelenleg közalapítványlétesítési joggal rendelkező szervek pedig továbbra sem hozhatnak létre magánalapítványt – han gsúlyozta az államtitkár. A költségvetési szervek gazdálkodási szabályainak kijátszására, a közbeszerzési előírások megkerülésére, a verseny korlátozására adhat alkalmat a minisztériumok, önkormányzatok vállalatalapítási joga. Erre figyelemmel a jövőben k özponti költségvetési szerv csakis akkor alapíthat gazdasági társaságot vagy szerezhet többségi részesedést kft.ben és rt.ben, ha erre egyedileg, külön törvény felhatalmazza. Ha mondjuk egy minisztérium céget szeretne, tervét a parlament elé kell majd vi nnie, mert kizárólag onnan kaphat törvényi és nagyon egzakt felhatalmazást a megvalósításra. A törvényben kell meghatározni a cég székhelyét, tagjait, szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi körét is. Önkormányzati költségvetési szerv cégalapításához a helyi önkormányzat egyedi döntése lesz szükséges. A jelenlegi költségvetési szerv által alapított vállalkozások szintén csak akkor működhetnek majd tovább, ha 2007 végéig törvény rendelkezik erről. Amennyiben a parlament úgy ítéli meg, hogy a költségvet ési szerveknek nincs
