Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-19
22 Robert Fico egyaránt elképzelhetőnek tart egy Smer – KDH – SNS, egy Smer – KDH – MKP, illetve egy Smer – HZDS – SNS koalíciót. A választásokon győztes párt elnöke jelezte, hogy valamennyi parlamentbe bejutó párttal tárgya lni óhajt a kormányalakításról. Fico leszögezte azt is, hogy semmiképpen sem vállal szerepet egy olyan koalícióban, mely jobboldali program teljesítésére kötelezné. A baloldali vezető hangsúlyozta, hogy a Smer kormányra kerülése nem veszélyeztetné az orszá g gazdasági növekedését. A Smer egyébként 25 százalékos különadót vetne ki a bankokra és a monopolhelyzetben levőnek minősített nagyvállalatokra, változtatna a magánnyugdíjpénztárak finanszírozásán, és leállítaná a privatizációt. Matematikai esély Elem zők szerint egy esetleges Smer – KDH – HZDS koalíciónak legfeljebb matematikai esélye van, az SNS és az MKP között pedig értelemszerűen kizárt bármiféle együttműködés. A Smer megkerülésével a jobbközép erők csakis a HZDSszel vagy az SNSszel alkothatnak többs égi kormányt. Marek Rybár politológus szerint a választásokból a Smer, az SDKÚ és az SNS egyaránt győztesen került ki. A Smerre idén 285 ezerrel többen adták voksukat, mint négy éve. Az SDKÚ csupán 11 ezer szavazatot vesztett 2002 óta. A politológus úgy v éli, az ilyen mértékű bizalomvesztés egy szinte állandó bírálatnak kitett kormánypárt esetében egyáltalán nem jelentős. A nemzetieknek hetvenezer fővel sikerült növelniük szavazóbázisukat. A legnagyobb veszteséget a HZDS könyvelte el, 360 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint négy évvel ezelőtt. Paradox módon azonban alighanem Vladimír Meciar pártjáé lesz a mérleg nyelve szerep. A hivatalos választási eredmények kihirdetésétől számítva az államfőnek harminc napon belül kell összehívnia a parlamentet. vissza MHösszeállítás Katalónia: nemzet a nemzetben − 5,3 millió katalán választópolgár nyilváníthatott véleményt Népszavazás tartottak tegnap Katalóniában az új autonómiatervezetről, amely szélesebb körű önállóságot bi ztosítana Spanyolország legfejlettebb északkeleti régiójának. A referendumon mintegy 5,3 millió katalán választópolgár nyilváníthatott véleményt a dokumentumról, amelyet márciusban hagyott jóvá a spanyol parlament. A tervezet nemzetként határozza me g a – spanyollal rokon, de attól jól megkülönböztethető – saját nyelvet használó Katalóniát, bővítve annak jogköreit az adózás és az igazságügy terén. Ha a katalánok többsége igennel szavaz a dokumentumra, akkor az már törvényjavaslatként kerül ismét a mad ridi parlament két háza elé ratifikálás céljából. Amennyiben ez megtörténik, Katalónia lesz Európa egyik legfüggetlenebb régiója. A madridi központi és a katalán tartományi kormányt vezető szocialisták (PSOE), valamint a mérsékelt katalán nacionalisták (CiU) támogatják az autonómia reformját, míg a konzervatív Néppárt (PP) elutasítja azt. José María Aznar pártja úgy véli, hogy a kibővített tartományi autonómia veszélybe sodorja Spanyolország nemzeti egységét. A BBC tudósítója szerint a spanyolok többsé ge elutasítja Katalónia még nagyobb önállóságát, mert az nagyon közel viszi a tartományt “a de facto függetlenséghez". A spanyolok attól is tartanak, hogy a függetlenségért több mint 30 éve küző baszkföldi szeparatisták újabb bátorítást kapnak terveikhez , és Spanyolország a folyamat végén darabjaira szakad. Katalónia parlamentje tavaly szeptemberben kezdte meg az autonómia alkotmányának módosítását. Az új változat minden korábbinál részletesebben határozza meg Spanyolország és Katalónia kapcsolatait, a politikai hatalom megosztását – beleértve még a repülőterek felletti ellenőrzést vagy a bevándorlás szabályozását is, nem szólva az adóbevételek feletti kontrollról.
