Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-19
23 Az új változat nemzetként határozza meg Katalóniát. Hírmagyarázók szerint talán éppen a katalán autonómia kiteljesedésének folyamata győzte mag az ETA baszk szeparatista szervezet vezetőit arról, hogy az év elején tűzszünetet kössenek a központi, madridi hatóságokkal. vissza MH A nagy homály Senki, de senki egy szót sem szólt arról, kivel nem. Mert eddig legalább azt hangoztatták a pártok, hogy ki az, akivel nem tudják elképzelni az együttműködést. Most már ilyesmi sem hangzott el. Mind enki jó mindenkinek Pontosan az történt Szlovákiában, amit elemzők előre vetítettek, s számítani lehetett rá: a választásokat a Robert Fico vezette baloldalipopulista Smer nyerte, s rendkívül bonyolult kormányalakítási tárgyalásokra lehet számítani. A zt is mindenki tudta, hogy az eddig kormányzó három jobboldali pártnak nem lesz elég szavazata ahhoz, hogy kormányt alakítson. Az is világos volt, hogy a Ján Slota vezette szélsőségesen nacionalista nemzeti pártiak is bekerülnek a parlamentbe. A képlet azo nban nem ennyire egyszerű. Arra ugyanis senki sem számított, hogy a Smer majdnem eléri a harminc százalékot, noha a választások előtti preferenciái is ezt mutatták, de a politológusfuturológusok nagy része arra számított, hogy Fico nem tudja urnához vin ni a protest szavazók hadát, így örül majd a 25 százaléknak is. Nem így lett. Arra sem számított senki, hogy Mikulás Dzurinda kormányfő SDKÚja 19 százalékot szerez, hiszen a választások előtti felmérések 12 százalék körüli eredményt jósoltak neki. Arra se m számított senki, hogy a négy éve parlamenten kívül idétlenkedő Ján Slota és bandája 11,7 százalékot szerez. S valljuk be: arra sem számított senki, hogy a Magyar Koalíció Pártja nyolc év kormányzás után történetének eddigi legjobb eredményét éri el, s a biztonság kedvéért pontosan ugyanaddig jut, mint a nacionalisták. No de arra aztán tényleg senki sem számított, hogy az 1989es változások óta az összes választást megnyerő Vladimír Meciar és néppártja 8,8 százalékot szerez, s ezzel akkorát bukik, hogy örö m azt nézni. Az idegbeteg pártelnök egyébként nem is vett részt a másnapi tévévitákban, valószínűleg intravénásan nyugtatták őt. Azt viszont mindenki tudta, hogy rohadt nehéz pár hét vár a szlovákiai pártokra. És azt is, hogy Ivan Gasparovic államfő Robe rt Ficót bízza meg kormányalakítással. No meg azt is, hogy olyan politikai prostitúció kezdődik az országban, amilyet a világ még nem látott. Már a voksolás utáni első televíziós kerekasztalbeszélgetés folyamán úgy riszálták magukat egymás előtt, hogy örö m volt nézni. Robert Fico, aki eddig folyamatosan a baloldaliság fontosságára hívta fel a figyelmet, a tévében már szolidaritásról beszélt és arról, hogy jó kormány kell. Mikulás Dzurinda kormányfő pedig rögtön kijelentette, nem kell itten jobboldalról meg baloldalról beszélni, a lényeg, hogy valahogy idomítsák a pártok a programokat. És senki, de senki egy szót sem szólt arról, kivel nem. Mert eddig legalább azt hangoztatták a pártok, hogy ki az a személy, akivel nem tudják elképzelni az együttműködést. Mo st már ilyesmi sem hangzott el. Pártokról pedig szó sem esett. Mindenki jó mindenkinek. Éppen ezért még tippelni sem lehet, hogy Szlovákiában milyen koalíció alakul, s főleg hogy mikor. Ha minden a várakozások szerint megy, Gasparovic megkínálja Ficót a kormányzással, aki viszont mindenkit megkínál ezzel a tortával. Begyűjti az ajánlatokat, s a neki legmegfelelőbbeket kiválasztja. Egyetlen dolog zárható ki, hogy az MKP és a Slotaféle SNS egy kormányban találja magát, pontosabban egymást. Az úgynevezett katasztrófakoalíció, vagyis a Smer – SNS – HZDS (ez utóbbiak Meciarék) összefogás nem kizárt, de Fico sem annyira hülye, hogy két ilyen rossz arcú és rossz hírű alakkal adja össze magát. Legalábbis sokan ebben reménykednek. Vagyis a jobboldalon kellene halászn ia. Ha kétpárti kormányt akar (márpedig a választások előtt tett erre vonatkozó célzásokat), akkor a legkézenfekvőbb leszólítani Dzurindát, kettejüknek apró többségük lenne a parlamentben. Ha stabil kormányt akar, szólhat a szintén gyengén szereplő kereszt énydemokratáknak (KDH) vagy a magyaroknak. De kihagyhatja Dzurindáékat, és csak a két utólag említett pártot viszi táncba. De Fico pofára is eshet. Ha ugyanis a három jobboldali párt (SDKÚ, MKP, KDH) összefog, s csomagban kínálja magát, erősebb, mint Fico egymagában. Ha ők egyeznek meg Meciarékkal, máris másként fekszik a leányzó. S azáltal, hogy a nagyfőnök nem ment el a televíziós vitákra, hanem csak a mindenki által elfogadott helyettesét küldte, egyben jelzés is lehetett a többiek irányába: ez a párt me gél Meciar nélkül is, s ha csak így kellünk, hát vigyetek így. Szóval annyi a kombinációs lehetőség, hogy matematikus legyen a talpán, aki a végére tud járni.
