Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-15
26 Göncz Kinga A vele korábban együtt dolgozók határozott, céltudatos emberként jellemzik, ő maga elsősorban konfliktuskezelő képességét tartja erősségének. A rendszerv áltás utáni első köztársasági elnök, Göncz Árpád lánya 1972ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Kórházi pszichiáterként kezd, majd szociálismunkásképzéssel folytatja 1994ig, amikor a demokráciatechnikák oktatásával foglalkozó amerikai alap ítvány, a Partners Hungary vezetője lesz. 2002ben bevonul az államigazgatásba az akkori Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkáraként, két évre rá esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszterré avanzsál, ugyanazon év októberébe n pedig Gyurcsány Ferenc kormányfő ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszternek jelölte. HVG: Változatos pályája során egy ideig az előítéletek szociálpszichológiáját tanította a Középeurópai Egyetemen. Hogyan érinti, hogy sokan megk érdőjelezték alkalmasságát a külügyminiszteri posztra, egyenesen előrevetítették, hogy személyében "üres kosztüm" ül majd a nemzetközi tárgyalásokon? G. K.: Nem ringatom magam abban a hitben, hogy egyetlen, az előítéletekről szóló kurzussal megváltoztatha tom egy társadalom gondolkodásmódját. A kritikák egyrészt nyilván a "civil" mivoltomnak, vagyis a szokványos diplomácián kívüliségemnek szóltak. De az elmúlt 16 évben több hasonló eset is volt Magyarországon. Kovács László például nem volt klasszikus diplo mata, Kelemen András, az Antallkormány külügyi államtitkára hozzám hasonlóan pszichiáterként indult. Inkább az a feltételezésem, hogy a hazai közgondolkodásban az még csak "elmegy", hogy nő legyen a szociális miniszter, de hogy a magas presztízsű külügyet is nő vezesse?! Ezt menten a tárca leértékeléseként fogják fel. HVG: Szakminiszterként ön évek óta részt vett az EUs döntéshozatalban, de külügyminiszterként alighanem új terep lesz az unión kívüli bilaterális diplomácia. Hol van még tanulnivalója? G. K.: Amikor beléptem az államigazgatásba, átmentem azon a komoly iskolán, hogy miként kell egy sokszereplős közigazgatási és politikai erőtérben minisztériumot vezetni, és elérni azt, amit az ember akar. Ez legalább olyan fontos, mint a szakmai ismeret. Az EUcsatlakozást már ebben a pozícióban csináltam végig: itthon irányítottam az uniós követelményekből származó szociális jogalkotást és akcióprogramokat, Brüsszelben pedig részt vettem a szakminiszteri tanácsüléseken. És sok tapasztalatom van a nemzetközi diplomácia úgynevezett "harmadvonalában": annak a demokráciafejlesztésre szakosodott amerikai alapítványnak a keretében, amelyet itthon vezettem, társadalmikonfliktuskezelő központokat hoztunk létre például Albániában, Koszovóban, Szerbiában, Romániában, Bulgáriában. Márpedig a diplomácia valójában nem más, mint konfliktusmegelőzés, az erőszakos megoldások elkerülésére tett erőfeszítés. Persze elismerem, hogy nincs még tapasztalatom például a gazdaságdiplomáciában. HVG: Ez az előélet vajon azzal járe maj d, hogy a jövőben az unión kívüli magyar külpolitika a gazdasági érdekképviseleten túl más szempontokra is tekintettel lesz? Amikor például Vlagyimir Putyin Magyarországon járt, emberjogi szervezetek hiába kérték Gyurcsány Ferencet, hogy tegye szóvá az oro sz elnöknél az oroszországi szabadságjogok csorbításának ügyét. Önnek, Göncz Árpád lányának, fontos lesz ez? G. K.: Saját múltam miatt nyilvánvaló, hogy nekem nagyon fontosak az emberi jogi kérdések, és tudom, hogy a miniszterelnök ennek tudatában kért f el az új tisztségre. De hát a hazai közvéleményt jobban érdekli az életszínvonal alakulása, a családok helyzete, a mindennapi megélhetés, mint hogy mit gondol például a mai kínai ve zetés a Tienanmen téri vérengzésről. Az itteni Putyinlátogatást energiakrízis előzte meg, amikor kockán forgott, hozzájute Magyarország a szükséges energiához. Egy ilyen látogatás esetében nyilván végig kell gondolni, hogy mi az elsődleges, és mit akarun k elérni. Az Oroszországgal való kapcsolatunkban a jövőben nyilván helyet kell kapniuk az emberi jogoknak is, de a mai helyzetben, amikor Magyarországnak rendkívül nagy az energiakiszolgáltatottsága, ez a téma érthetően háttérbe szorul. HVG: Egyre nagyobb az európai felháborodás a terrorellenes harc során elkövetett amerikai túlkapások - Guantánamo, CIAféle titkos telepek, adatvédelmi jogsértések - miatt. George Bush amerikai elnök jövő heti budapesti látogatásakor ezekről nem lesz szó, csak a vízummentes ségért lobbizik majd a magyar kormány?
