Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-15
22 – Nem tudok róla. De jó lenne feltárni ennek a kérdésnek a szociológiai, kulturális, antropológiai valóságát. Ez például igazán testre szabott feladata lehetne a Határon Túli Magyarok Hivatalának. – Ameddig a birkáknak szárnya nő… Nem fél egyébként, hogy a Vajdaságban tovább romlik a helyzet? – De. Mindig azt hajtogatom, hogy a mai helyzetnél csak a holnapi lesz rosszabb. Ugyanis Koszovó valószínű függetlenedése nyomán könnyen egy radikális szerb kormány kerülhet hatalomra, amelyik még kevésbé lesz demokratikus, mint a jelenlegi, és ez még nagyobb veszélyt rejteget a magyar kisebbség számára, amelyen megbosszulhatják Koszovó elszakadását. – A határon túli magyarok óriási többsége nem ismeri saját jogait. Miért nem lehet jogaikat tar talmazó és megmagyarázó tájékoztatófüzetet kiadni számukra? Mint ahogyan a finnek is kiadtak a svéd kisebbségnek. – Szerbia, Szlovákia és Románia nem Finnország. Mármint a demokrácia mértéke tekintetében. És vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy falra hányt borsó jogi dolgokkal foglalkozni. Kétségtelenül fel lehetne vetni Rehnnek ezt a hiányosságot – annál is inkább, mert e hiányossággal a bővítési biztos tisztában van. vissza Nincs tét Szlovákiában? - A reformok nélkü l visszatérhetnek az 1998as állapotok Magyar Nemzet 2006. június 15. Szerző: Neszméri Sándor Csendesen zajlik az előre hozott szlovákiai választások kampánya, néhány kevésbé jelentős megnyilvánulástól eltekintve – például Ján Slota kirohanásai a magyars ág ellen – komolyabb konfliktusra, öszszetűzésre nem került sor. Az elemzők egy része ezért unalmasnak, üresnek tartja a kampányt, s azt állítja – mentséget keresve egyúttal a pártoknak – , hogy a választásoknak nincs tétjük. Szlovákia csatlakozott az Euró pai Unióhoz, tagja lett az északatlanti szövetségnek, a betagozódás zökkenőmentes volt, a játékszabályok adottak, mindegy tehát, milyen kormánya lesz az országnak. A kampány alatt nem változott a pártok népszerűsége, szinte minden adott, ezért – állítják egyes elemzők – igazuk van azoknak a polgároknak, akik szerint felesleges az urnákhoz vonulni, hiszen a szavazatuk vajmi keveset ér a politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok irányultsága szempontjából. Tény, a választási kampány csendesen zajlik, de vannak olyan elemei, amelyek arra utalnak, igen komoly tétje van a szavazás végeredményének – véli az elemzők egy másik csoportja, többek között Martin Bútora, a Közkérdések Intézetének igazgatója (mellesleg a legutóbbi államfőválasztás egyetlen civil, pár toktól független jelöltje) és Miroslav Kusy professzor, a közismert emberi jogi harcos. Ők azt állítják, hogy a választásoknak komoly tétje van, hiszen a kérdés az, folytatjae Szlovákia az 1998ban elkezdett utat, amely a demokratikus intézményrendszer ki építését és megszilárdítását jelenti, illetve azt, amelyet 2002ben kezdett el a jobbközép kormány, s amely olyan közigazgatási és gazdasági reformokat eredményezett, amelyek mára egy igen magas szintű, fenntartható fejlődési pályára állították az országot , a folyamatok folytatása nélkül ugyanis akár egy év alatt visszazuhanhat minden az 1998as állapotok szintjére. Kusy professzor például arra figyelmeztet, hogy az emberi és a politikai szabadságjogokkal, illetve a kisebbségek jogállásával a választásokon induló 21 párt közül egyedül a Magyar Koalíció Pártja foglalkozik részletesen, egyedül a magyar pártnak vannak konkrét javaslatai arra vonatkozóan, hogy a naponta felmerülő problémákat hogyan kellene rendezni e téren. Az egykori Charta 77es emberi jogi ha rcos különösen nyugtalanítónak tartja a pártprogramok elemzése fényében azt a tényt, hogy az MKP, illetve a szlovákiai magyarság ellen a törvényesség határát súroló módon uszító Szlovák Nemzeti Párt kampányát egyetlen szlovák párt sem utasította el. Martin Bútora azt a vádat is alaptalannak tartja, amely szerint az MKP etnikai alapon politizál. Bútora úgy véli, az ország számára a legnagyobb veszélyt az jelentené, ha olyan erők kerülnének kormányzati hatalomba, amelyek „fellazítanák” a már végrehajtott refo rmokat és felerősítenék az állam elosztó szerepét, mert ebben az esetben felborulna a ma még egyébként is gyenge lábakon álló makroökonómiai egyensúly, s a választási ciklus végére végeredményben ugyanoda kerülhetne az ország, ahonnét 1998ban elindult. vissza A hét meg a nyolcát! - Szlovákia választás előtt HVG 2006. június 14. Szerző: Tuba Lajos A jobbközép koalíció által diktált reformfolyamat folytatása vagy leállítása a tétje a hétvégi szlovákiai választásnak. Mikula s Dzurinda két kormányzati ciklus alatt EUs mintagazdaságot kreált Szlovákiából, a győzelemre most mégis a reformellenes baloldalipopulista Smer esélyes.
