Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-06
18 lentről egyaránt megkérdőjelezi. A re ndszerváltozás után a nyugatiak azt hangoztatták: paradigmaváltásra van szükség, túl kell lépni a nemzeti szemléleten, a keletközépeurópaiak viszont épp ezt fedezték fel újra. A kutató szerint ezért nehéz közös nevezőre jutni abban, hogyan lehet túljutni a szűken értelmezett nemzeti történelmen – nem csak 1956ot illetően. Az Európa Tanács képviselője, Mechtilde Fuhrer elmondta: e legrégebbi európai szervezet oktatási programjának középpontjában a történelemtanítás áll. Meggyőződésük, hogy többet kellene tudni nemcsak az európai, hanem a világban zajló eseményekről is. Öt kulcsfontosságú dátum: 1848, 1913, 1919, 1949 és 1989 köré szerveztek konferenciákat, az utóbbi éppen Budapesten volt, a mostani tanácskozást hatodikként ezek közé sorolta. Hangsúlyozta, hogy nem egyedül üdvözítő módot keresnek a történelem oktatására. Azt kutatják, hogyan lehet összeegyeztetni a sokféle nézőpontot a megértés, a kölcsönös bizalom jegyében úgy, hogy közben kritikus értelmezésre ösztönözzék a diákokat. Kritikusan szólaltak m eg 1956 itthon vagy az emigrációban még élő résztvevői, tanúvallomásukat megrendülten hallgatták a vendégek. Sinka Jenő, a Pofosz megyei alelnöke hangsúlyozta: 1956ra is érvényes, hogy a féligazság nem az igazság fele, hanem hazugság. Sajátos szempontot k épviselt a Párizsban élő Schreiber Tamás újságírópolitológus, aki 1956 szeptemberében a L’Express megbízásából három hetet töltött Magyarországon, majd az október 13i számba megírta riportját. Ez a cikk indította el újságírói pályafutását. Felfigyeltek r á a Le Monde szerkesztőségében, és ők is kiküldték Budapestre. Franciaország negyvenezer menekültet fogadott 1956ban, a forradalom hatására alapjaiban változott meg a magyarokról kialakult kép, akkor rendült meg a Francia Kommunista Párt. Schreiber Tamás enciklopédiák, lexikonok sorát nézte át, és megállapította: szinte mindegyik rosszul érti 1956ot, és teljesen hiányzik az előzmények, az 1945 és 1948 közötti időszak, valamint a következmények árnyalt elemzése. A konferencia talán legizgalmasabb kérdései t az északskóciai Richard Dargie, a BBC Education és a BBC Scotland történelmi tanácsadója, több mint hatvan történelmi témájú BBCprogram szövegkönyvének írója vetette fel. Nehéz tanítani 1956ról olyan országban – mondta – , ahol néhány évszázada nem vol t forradalom, a Szovjetunió pedig úgy eltűnt a köztudatból, mint az azték birodalom. A skót diák számára 1956ot a szovjet tankok jelentik, nem a szabadságharc, amelynek következményeiről semmit nem tanulnak. Mivel Skóciában nagyon erős a családból származ ó információk hatása, a gyerekek elsősorban morális beszámolót kapnak tudományos elemzés helyett. Dargie szerint a skót történelemtanítás kudarcát érhetik tetten 1956 értékelésének hiányosságaiban. Nincs megegyezés abban, mit kell vinnie a diáknak mentális bőröndjében. KeletKözépEurópáról szinte semmit nem tudnak, ami azt a filozofikus kérdést is felveti, hogyan alakul a kollektív emlékezet, vane lehetőség arra, hogy a holisztikus szemléletű élethosszig tartó tanulás megvalósuljon. Noha ő rendkívül kriti kus volt saját országával, azt is tudnunk kell, hogy mindaz, amit a BBCprogramból a diákok ott megtudhatnak, irigylésre méltó. Összefoglalva körülbelül ez derült ki az Európa különböző országaiból érkezett szakemberek előadásaiból. Sokféle hátterű történé sz sokféle nézőpontból vizsgálta a konferencia címében meghatározott kérdéskört. Noha a cél ez volt, és nem 1956 politikaitörténelmi értékelése, a vitában óhatatlanul az is szóba került, megírtáke már a történészek az 1956os forradalom „igaz történetét” . Amiből máris több kérdés adódott. Először is: hogyan áll össze az egyéni és a kollektív emlékezet – valamint az emlékezetépítés részeként a felejtés – segítségével az „igaz történet” a sokak által és különbözőképpen megélt, illetve elbeszélt történetekbő l úgy, hogy az eredmény ne „egyéni üdvtörténet” vagy relativizált história legyen? Hogyan lehet történeti szemléletűvé tenni az emlékezést, magasabb tudati szintről kiindulva írni a történelemről, és hogyan közvetíthető ez a szemlélet a tanároknak és a diá koknak? Jó néhány könyv megírásához elegendő téma. vissza A spirituális kártalanítás „jógája” - Apátiaellenes Kárpátiaakció: KarpArt, avagy horizonttöredék a nemzeti süllyedésben – aforisztikus foszlányok – Kapu 2006. április Szerző: Kárpáti Farkas Az itt következő szöveg az ország mai határain kívüli magyarok nézetei alapján íródott. Nem helyettük és nem is a nevükben szól, de az álláspontjaikat beépíti (azt hitelesen tükrözi). Fontos, hogy szembenézzünk azzal a szég yenletes helyzettel, hogy a hivatalos Magyarország politikai szűklátókörűsége immár olyan méreteket öltött, hogy veszélyezteti az egész keletközépeurópai régió kilátásait.
