Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
31 szellemi áramlatokról beszélt, valamint az ezekhez kapcsolódó diskurzusokról egyház és társadalom viszonylatában. Székely István politológus az RMDSZ társadalomépítő szerepéről, valamint a magyarországi támogatási rendszerek reformjáról beszélt. A konferencia után Székely István lapunknak kifejtette: fontos, hogy a köztársasági elnök é rdeklődött a határon túli magyar közösségek problémáiról. Elmondta: igaz, hogy Sólyom Lászlónak nem áll módjában konkrét cselekvések végrehajtása, de nem is ez a cél. "A köztársasági elnök - mondta Székely - arra törekszik, hogy a közbeszéd irányából, ille tve a politikai diskurzusok irányából a határon túliak kérdését megfelelő súllyal emelje be a közvéleménybe. Ez a cél teljesen reális, ismerve a köztársasági elnök tekintélyét, illetve a mindenkori köztársasági elnök szavaira való odafigyelést". Markó Bél a az ÚMSZnek úgy értékelte: "az csak jó" lehet, ha Sólyom László köztársasági elnök mélyíti a magyarkapcsolatok konzultációs bázisát. Mint mondta, Sólyom tisztségéből adódóan alkalmas személyiség ilyen jellegű tanácskozások kezdeményezésére. vissza Vége a romantikának? Új Magyar Szó 2006. május 5. Szerző: Simon Judit A magyar köztársasági elnök azzal a céllal rendezett tegnap konferenciát a határon túli magyar képviselők számára, hogy "valós képet kapjon" helyzetükről és gondjaikról. Sólyom László szerint "ki kell lépni a frázisok, a romantikus elképzelések és a magyarországi belpolitikai szempontok köréből, amikor a határon túli magyarok helyzetéről gondolkodunk". Fontos és dicséretes a köztársasági elnök kezdeményez ése. Ugyanis a tegnapi konferencia csak a kezdet, a megismerkedés; a köztársasági elnök évente kétszerháromszor rendezhetne hasonló konferenciát. Az is jó dolog, hogy nem politikusokat, hanem határon túli szakembereket hívott meg. Csakhogy a meghívottak listáján néhány kivétellel olyan személyiségek neve szerepel, akik valamilyen módon kötődnek valamelyik politikai irányhoz - zömükben a magyarországi jobboldalhoz. Ilyen körülmények között kétséges a valós kép. Félő, hogy a köztársasági elnök is azokat az agyontárgyalt kéréseket fogja végighallgatni, melyek eddig sem vezettek sehová, és ezután sem valószínű, hogy megoldást jelentenének. A köztársasági elnök úgy véli, a megváltozott helyzetre kellene reagálni. Nem a több mint egy évtizedes megoldáselképze léseket erőltetni, hanem újakat kidolgozni. Kevesebb politikát szeretne, és több olyan regionális kezdeményezést, amelyek európai befektetéseket vonzanának a magyarok lakta térségekbe. Csakhogy Sólyom László figyelmen kívül hagyja, hogy ezek a megoldások n em elég látványosak, az eredmények csak hosszú távon mutatkoznak, ezért nem valószínű, hogy megfelelnek majd a határon túli és belüli átpolitizált társadalomnak. Más kérdés, hogy miért foglalkozik a köztársasági elnök közvetlenül, a magyar kormány bevoná sa nélkül ezzel a kérdéskörrel, amikor a pénzről - ami mindennek a kulcsa - a kabinet diszponál. Talán azért, hogy valamiféle konszenzusra jussanak a határon túliak a Magyarország felé irányuló elvárásaik terén, ám az sem lehetetlen, hogy Sólyom László - t udván, hogy a Máértnak nincs jövője - magának vindikálja a határon túliak ügyét, egyszersmind kivéve ezt a kérdéskört a baloldaliliberális kormány kezéből. Legalábbis, ami az elveket illeti. A magyar kormány bevonása nélkül viszont aligha éri el azt a c élt, hogy kilépjen "a frázisok, a romantikus elképzelések" mezejéből, és ezt kérdéskört a valóság talajára helyezze. vissza Sólyom: Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni Szabadság 2006. május 5. Nem le het általában a határon túli magyarságról beszélni – mondta Sólyom László magyar köztársasági elnök csütörtökön Budapesten, azon konferencia után, amely az államfő kezdeményezésére jött létre a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel.
