Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
32 Az államfő a konferencia helyszínéül szolgáló Sándorpalotában délután megtartott sajtótájékoztatóján a következőképpen fogalmazott: megerősödött az a tény, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai – hangsúlyozta. Sólyom László elmondta, hogy a konferencia kifejezetten tudományos jellegű volt, 17 tudomány os előadás hangzott el a szomszédos országokból érkező meghívottaktól. Mint kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. Hozzátette: rendkívül nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a szomszédos országokban. Példaként említette, hogy Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után. Szociológiai felmérés szerint a szomszédos országokban a magyar ajkú lakosság képzettsége a többségi lakossággal szemben sokkal rosszabb, a m agyar ajkú értelmiség szinte hiányzik – mutatott rá az államfő. Hangsúlyozta, a meghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, hiszen a magyar nyelv tudása önmagában nem biztosít semmiféle igazi nemzett udatot. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elkezdeni, a magyar nyelvű egyetemek nem lesznek életképesek, ha ez a magyar szellemű oktatás nem az óvodában kezdődik – tette hozzá. Kiemelte azt is: „a magyar identitás megtartásától elválaszthatatlan az integráció a többségi nemzetbe". A magyar kisebbségnek fontos tudni a többségi nyelvet, ha nem tudja, a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete – közölte. Sólyom László elmondta, a következő tanácskozást őszre tervezik, az 1956os ünnepségek után, nove mberben. Ennek témája a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti különbségek, illetve a többes identitás kérdései. Az államfő újból hangsúlyozta: a konferenciasorozat nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szükséges és fontos tevékenységét, n em is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. Sólyom László az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túli magyarsággal való törődést. „Az elnök azzal tud hatni, hogy beszél, hogy elvi álláspontokat tesz k özzé (...)" – hangsúlyozta. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre. Kérdésünkre közölte, hogy a tanácskozáson a határon túli magyar politikai pártok képviselői a továbbiakban sem fognak részt venni. Elmondta még, hogy a kettős magyar állampolgárság ügye a konferencián nem merült fel. vissza Hol vagyunk a XXI. században? - Sólyom László a határon túli magyar civil szféra képviselőivel találkozott Újvidéki Magyar Szó 2 006. május 5. Szerző: Mihájlovits Klára, Budapesti tudósítónktól A magyar köztársasági elnök az anyaország határain túl élő magyar közösségek értelmiségi képviselőit hívta meg tegnap a Sándorpalotába közös tanácskozásra. A munkanap végén Sólyom László s ajtótájékoztatót tartott, amelyen ismertette az első ilyen jellegű találkozó eredményeit és tanulságait. - Csütörtökön konferenciát tartottunk itt, a Sándorpalotában, amelyre meghívtam a határon túli magyar írókat, szerkesztőket, a civil szférában elismer t személyeket, egyházi tisztségviselőket. Az összejövetel egy konferenciasorozat része, amellyel hozzá szeretnék járulni a határon túli magyarok helyzetének pontos megismeréséhez és egy új szemléletmód megalapozásához - így kezdte Sólyom László köztársaság i elnök a sajtótájékoztatóját, amit a Határon túli magyarság a XXI. században című tanácskozást követően tartott. Tizenhét tudományos előadás hangzott el, amelyeknek az anyaga később szerkesztett formában folyóiratokban, kötetben is megjelenik. Az elhangzo ttak megerősítették az elnök véleményét, hogy nem lehet általánosan beszélni a határon túli magyarságról. Nemcsak az uniós tagság vagy annak közelsége különbözteti meg az egyes magyarlakta régiókat, hanem a régiókon belül is különböznek az ott lakók gondja i, kilátásai, közérzete. - Az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad - állapította meg az államfő a konferencia összegzésekor. - Iskolák, óvodák nélkül reménytelen a magyar identitást fenntartani. Az identitás megtart ásától ugyanakkor elválaszthatatlan a többségi nemzethez való integrálódás - szögezte le az elnök, aki szólt a kettős identitásúak, a vegyes házasságból származóak vagy az erősen asszimiláló környezetben élők megoldatlan helyzetéről is:
