Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
30 Következtetései közül csak néhányat osztott meg a sajtó képviselőivel. Elmondta, nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai. Mint kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. Hozzátette: rendkívül nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a Magyarors zággal szomszédos országokban. Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után. Megemlítette, szociológiai felmérés szerint a magyar ajkú lakosság gyengébben képzett, mint a többségi lakosság, a magyar értelmiség szint e hiányzik. Hangsúlyozta, a meghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, hiszen a magyar nyelv tudása önmagában nem biztosít semmiféle nemzettudatot. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elke zdeni, a magyar nyelvű egyetemek nem lesznek életképesek, ha ez a magyar szellemű oktatás nem az óvodában kezdődik - tette hozzá a köztársasági elnök. Kiemelte azt is: a magyar identitás megtartásától elválaszthatatlan az integráció a többségi nemzetbe. A magyar kisebbségnek fontos tudni a többségi nyelvet, ha nem tudja, a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete. vissza Határon túli szakértőkkel tárgyalt Sólyom László köztársasági elnök - Elvi megoldások, kompetenciák nélkül Új Magyar Szó 2006. május 5. Szerző: Guther M. Ilona, Budapest "Államelnöként nincs eszközöm a konkrét cselekvésre, de a kérdések megoldásában segíthetek azzal, hogy elvi álláspontot teszek közzé, beszélek a témáról és konferenciákat szervezek" - fejt ette ki Sólyom László köztársasági elnök az ÚMSZ kérdésére azon konferencia után, amely az államfő kezdeményezésére jött létre a szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel, annak érdekében, hogy me gvitassák a határon túli magyarok helyzetét. "Remélem, ezzel a hozzájárulásommal elérem, hogy a határon túli magyarokról kialakult jelenlegi, inkább érzelmileg motivált viszonyulás átalakuljon" - folytatta. Sajtótájékoztatóján, amelyen a konferenciára m eghívott határon túli szakértők nem voltak jelen, az államelnök hangsúlyozta: rengeteg, számára meglepő tény hangzott el az "alaposan előkészített" előadásokban. Az egyik legfontosabb következtetés, amit az előadások után le lehet vonni, hogy nem lehet ál talában határon túli magyarságról beszélni - mondta az elnök, majd kiegészítette: az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen különböznek a magyar emberek kilátásai. Kiemelte, fontos különbségek adódnak a szórv ány- és a tömbmagyarság viszonyulásai és érdekei között is. Figyelmet érdemel és súlyos hiányosság az is, hogy a határon túli magyarság képzettségben elmarad a többségi nemzetek mögött - vonta le a következtetést az államfő. Kivételt képez Románia és Szl ovákia, de ezekben az országokban sem megnyugtató a helyzet, tette hozzá. A nemzetpolitikába, amely nem szabad befelé forduló legyen, hanem a többségi nemzetekhez is kell szóljon, fontos szerepet kell kapjanak a vegyes házasságból származók, mondta. A köv etkező találkozó a szakértőkkel az '56os ünnepségek után várható, tájékoztatott Sólyom László, aki azt is elárulta, hogy a következő konferencia tematikája a vegyes házasságból származók, valamint a szórványban élők problémáit öleli fel. Az államelnök azt is hangsúlyozta, hogy ezzel a kezdeményezéssel érintetlenül hagyja a kormányzati kompetenciákat, csak államelnöki feladatának tesz eleget. A tegnapi konferenciára - amely az államfő tervei szerint egy sorozat első állomása - 17 meghívott volt a Magyarorsz ágot körülvevő országokból, mindenki tízperces előadást tartott. A konferencián az erdélyi előadók a művelődésről, az oktatásról, a törvényi keretről, illetve a demográfiai kérdésekről beszéltek. Kiss Tamás szociológus a népességarány alakulásáról beszélt , Horváth István szociológus a migrációról, a vegyes házasság, illetve az asszimiláció problémáiról. Bakk Miklós az RMDSZről és a különböző autonómiatípusok lehetőségéről és jelentőségéről, Vetési László református lelkész elsősorban a szórványmagyarság kérdéséről értekezett, illetve az egyház szerepvállalásáról a társadalmi problémák megoldásában, Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó szerkesztője az egyházakban tetten érhető
