Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
29 A vajdaságiak nem kertelnek: lemondásra szólítják fel Kostunicát, menjen az egész kormány. Bojan Kosztres tartományi parlamenti elnö k keményen fogalmazott, amikor a Kostunicakabinet menesztésére szólított fel. „Szerbiának már se ideje, se ereje nincs egy újabb elszigeteltségre, különösen nem egy becstelen tiszt vagy egy tehetetlen kormányfő miatt.” Ha egy kormány képtelen teljesíteni nemzetközi kötelezettségét, akkor távozzon, hangoztatta Kosztres. Hasonlóan kemény hangot ütött meg Nenad Csanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetője, aki szerint kilátástalanság vár Szerbiára. Szerinte azonban nem lesznek rendkívüli választások, me rt „senki sem bolond kormányozni addig, amíg Szerbia nem lesz túl a montenegrói, a koszovói rendezésen és a Mladicsügyön”. Kostunica pontosan tudja, hogy a nemzetközi közösségnek nem érdeke Szerbiát elszigeteltségbe taszítani, s rendkívüli választásokkal a radikálisokat juttatni hatalomra. vissza Zágráb nem híve a gyors bővítésnek Magyar Nemzet 2006. május 5. Horvátország a következő két évben mindent megtesz majd annak érdekében, hogy végrehajtsa az EUtagsághoz szükséges reformokat – közölte a horvát külügyminiszter tegnap Szalonikiben. „A hor vát népnek azonban nem az uniós tagság lehetséges időpontjára kell koncentrálnia, hanem a csatlakozáshoz szükséges reformokra” – hangsúlyozta Kolinda GrabarKitarovic. Szavai szerint hazájának nem egy átfogó, nagycsoportos „balkáni” bővítés során kellene b elépnie az Európai Unióba. Ily módon ugyanis az EU szabályrendszeréhez gyorsabban alkalmazkodó országoknak a „lassabb” tagjelöltekre kellene várniuk. „Minden egyes országot a saját fejlődési íve szerint kellene megítélni” – hangoztatta a külügyminiszter. H orvátország a következő időszakban arra fog törekedni, hogy a balkáni államokról mint instabilitási tényezőről kialakult képet megváltoztassa. „A nyugateurópai emberek fejében erősen tartja magát az a nézet, hogy a térségünk instabil. Ezen a képen akarunk változtatni” – szögezte le GrabarKitarovic. Zágráb júniusban veszi át a Balkán tíz országát magába foglaló délkeleteurópai együttműködési folyamat elnöki tisztét. vissza Újrafogalmazzák a feladatokat? Krónika 2006050 5 Szerző: Gazda Árpád Személyesen is végigülte Sólyom László azt a konferenciát, melyen határon túli civilek számoltak be a leszakított nemzetrészek helyzetéről, kilátásairól. Az államfő végig jegyzetelt, kérdezett. Érdeklődésével arról győzte meg a kon ferencia erdélyi résztvevőit, hogy kezdeményezőként kíván ebben a kérdésben fellépni a magyar társadalom felé, és újra kívánja fogalmazni Magyarország és a magyar politika határon átnyúló feladatait. A 17 határon túli közéleti személyiség egyike Bakk Mikló s politológus, lapunk főmunkatársa volt. Továbbra is a civilekre alapoz Sólyom László a határon túli ügyekben „Az elnök azzal tud hatni, hogy beszél, elvi álláspontokat tesz közzé” - jelentette ki Sólyom László annak a civil konferenciának a végén, mely et a határon túli magyarok helyzetének a megismerése céljából hívott össze csütörtökre a budapesti Sándorpalotába. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a most kezdett konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre. Amint hangsúlyozta, alkotmányos felelőssége és az elnöki protokoll része a határon túli magyarsággal való törődés. Az elnök egyébként személyes részvételével, érdeklődésével is azt üzente a konferencia meghívottainak, hogy a határon túli kérdést hangsúlyosan kívánja képviselni az elköv etkezőkben. Amint a Krónikának az erdélyi résztvevők közül többen is elmondták, arra számítottak, hogy Sólyom László csupán nyitóbeszédet, esetleg zárszót mond, és az előadásokról a tanácsadóin keresztül tájékozódik majd. „Nemcsak hogy végighallgatta az el őadásokat, hanem mindvégig jegyzetelt, és legalább harminc kérdést tett fel az előadóknak” ecsetelte Székely István, aki a Magyar Kisebbség folyóirat főszerkesztőjeként kapott meghívást a konferenciára. „Úgy érzékeltem, az államfő kezdeményezőként kíván eb ben a kérdésben fellépni a magyar társadalom irányába.” Hasonló volt Bakk Mikós politológus következtetése is. „Sólyom László eltökéltnek látszott abban, hogy ezen a területen újrafogalmazza Magyarország és a magyar politika feladatait” - ecsetelte lapunk főmunkatársa. A konferencián egyébként a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek 17 civil képviselője tartott előadást. Sólyom László a rendezvény után közölte, a konferenciasorozat novemberben folytatódik, és továbbra is civil körben kíván taná cskozni, a határon túli magyar pártok képviselői ezután sem kapnak meghívást.
