Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
28 A köztársasági elnök szerint ki kell lépni a frázisok, a romantikus e lképzelések és a magyarországi belpolitikai szempontok köréből, amikor a határon túli magyarok helyzetéről gondolkodunk. Sólyom László egyebek közt ezt írta abban a meghívólevélben, amelyet a határon túli magyarok képviselői számára küldött. Az államfő han gsúlyozta: a kerekasztalbeszélgetésnek az a célja, hogy a valós problémák kerüljenek előtérbe. A Köztársasági Elnöki Hivatal egy korábbi közleménye szerint Sólyom államfői tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését. vissza Prága Dzurinda ellen Magyar Nemzet 2006. május 5. Szerző: Neszméri Sándor Zokon vette a szlovák kormány vezetője, Mikulás Dzurinda, hogy a kormányzó cseh szociáldemokrata párt elnöke – mellesleg a cseh kormány fe je – az előre hozott választásokra készülő Szlovákiában a Robert Fico vezette SmerSzociáldemokrácia mellé állt, és annak kampányát segíti. Robert Fico pártja jelenleg toronymagasan vezeti a népszerűségi listákat, legnagyobb ellenfele a Dzurinda vezette ko rmánykoalíciónak és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniónak, melynek elnökeként és választási listavezetőjeként Mikulás Dzurinda szintén érdekelt lenne abban, hogy a közeli külföld politikai vezetői elismerjék reformjait. Jirí Paroubek azonban erre ne m hajlandó. Az ugyancsak parlamenti választásokra készülő Csehországban ő és pártja a Dzurindareformokkal riogatja a választópolgárokat, s nem győzi hangsúlyozni, hogy Csehország súlyos szociális terhekkel járó megszorítások nélkül is jobb eredményeket tu d felmutatni, mint Szlovákia. Igaz, hogy a nagy ellátó- rendszerekkel náluk is bajok vannak, az azonban nem megoldás, hogy az állam kivonuljon azok finanszírozásából. vissza Ratko Mladics kormányt buktat? - A koalíció tag ja, a G17 Plusz szerint téves irányba halad az ország Magyar Nemzet 2006. május 5. Szerző: Sebestyén Imre Az uniós tárgyalások felfüggesztése politikai vihart kavart Szerbiában. A vihar a kormány pozícióit is alaposan megingatta, s nyilvánossá tette Szerbia politikai vezetésének megoszlását. Miközben a radikális és szocialista ellenzék sokatmondóan hallgat, a kormánykoalíció pártjai tettekben vallottak színt. Viták Koszovóról. Folytatódtak a bécsi Koszovótárgyalások a decentralizálásról, amelyeken az albán fél máris elfogadott néhány szerb javaslatot a szerb járások létrehozásával kap csolatban. A megbeszélések – bizonyos különbségek ellenére is – a vártnál jobb hangulatban zajlanak. Közben egy újabb elképzelés is napvilágot látott Koszovó státusáról. A t ranszatlanti fórum résztvevői szerint Koszovó valamiféle belső, feltételes függetlenséget kapna EUvédnökséggel, ám ENSZtagság és saját fegyveres erő nélkül. A szerb kisebbség számára pedig a déltiroli autonómiaformát tartanák elfogadhatónak. (MN) Vojis zlav Kostunica miniszterelnök pártja az ország hitelességével sem törődve mutatta meg Mladics kiszolgáltatásának elszabotálásával, hogy inkább a radikálisokkal érez, és velük tartana, miközben fontos koalíciós partnere, a Miroljub Labusz vezette G17 Plusz végképp kikívánkozik ebből a kabinetből, amely megítélése szerint téves irányba vezeti az országot. Labusz kormányfőhelyettes, aki a tárgyalásokat vezette eredményesen az EU delegációjával, benyújtotta lemondását, vállalva a felelősség rá eső részét, s ugy anezt elvárja a többi G17es minisztertől is. Mladjan Dinkics pénzügyminiszter is a pártjához tartozik. Ha ő is lemond, a Kostunicakabinet még súlyosabb válságba kerül. Vuk Draskovics, aki nem a szerb, hanem az államközösség kormányának a minisztere, de p ártja, a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) tagja a szerb kormánykoalíciónak, kemény bírálatokat fogalmaz meg, nem kímélve a belügyminisztériumot sem. Lemondásokat, menesztéseket követel. Ám nem tette egyértelművé, hogy az SPO kilépe a kormányból. Borisz Ta dics szerb elnök, a legnagyobb ellenzéki erő, a Demokrata Párt vezetője közleményben mutat rá a kormány politikájának tragikus következményeire, amelyeknek a legközvetlenebb hatása lesz az államra és annak polgáraira, beleértve a még ide tartozó Montenegró t és polgárait is, akik mindezek után már szabadulni akarnak egy olyan országtól, amely gátolja Crna Gorát fejlődésében, megállítja az európai integrálódás útján. A legfájóbb Szerbia számára, hogy pozíciói a Koszovótárgyalásokon tovább gyengülnek. Lehete egy magát demokratikusnak nevező Szerbiának ezek után erkölcsi joga magának követelni Koszovót? – tehetnénk fel a kérdést.
