Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-22
16 Sokan tartottak attól, hogy Montenegró északi részén, ahol a lakosság mintegy harmadát kitevő szerbek többsége él, komoly feszültség övezi majd a referendumot, hiszen az emberek jelent ős része errefelé úgy gondolja, Podgorica képtelen lesz megállni a lábán Belgrád támogatása nélkül. Miso, aki a tengerpart egyik legszebb részén, Petrovacban nyitotta meg nemrégiben családi panzióját teljesen más véleményen van, szerinte a függetlenség az egyetlen út Montenegró számára az Európai Unió felé. Ő biztosra veszi, hogy a lakosság legalább hatvan százaléka is úgy gondolja, az a jó, ha minél előbb megszabadulhatnak Szerbia befolyásától. Az emberekkel beszélgetve hamar kiderül, hogy Crna Gora lakoss ága mélységesen megosztott, a véleménykülönbségek kibékítésére pedig a politika aligha lesz képes. Az indulatokat azonban a jelek szerint mind ez idáig sikerült féken tartani, s a montenegróiak büszkék is arra, hogy hazájukat elkerülték a kilencvenes évek nagy vérengzései. Rendbontás tegnap az ország közepén, egy Ni ksichez közeli faluban történt, ahol egy szavazó először a választási bizottság tagjait inzultálta, majd összetörte a már leadott voksokat tartalmazó urnát. Podgorica központjában, a Trg Republikén az elmúlt napokban mindkét fél nagyszabású tömegmegmozdulá sokat tartott, tegnap este pedig a tér egyik felén a „Ne!”, a másikon a „Da!” feliratú pólókat viselő fiatalok gyülekeztek. Remélhető azonban, hogy az erővonalak továbbra sem az ő harcaik, sokkal inkább a referendum végeredménye nyomán rajzolódnak ki. Szer bia „kiválásáról” is szólt a vasárnapi montenegrói függetlenségi népszavazás – írja délvidéki tudósítónk. Nem egy, hanem két állam születéséről. Az államközösség további sorsa ugyanis két országot érint. Hogy ne függjenek kizárólag más döntésétől, Szerbiáb an is „referendumot” szerveztek – bár jelképesen – , amely népszavazásnak azonban természetesen semmi jogi következménye sincs, sőt még egy közvéleménykutatás hitelességével sem ér fel. A G17 Plusz párt, a kormánykoalíció tagja volt az ötletgazda, s állító lag sok ezren adták le „voksukat” arra a kérdésre, hogy „Akarjae a független Szerbiát?” Csedomir Antics, a párt tisztségviselője szégyenletesnek nevezte, hogy Szerbia polgárait senki sem kérdezte meg, hogy mit gondolnak erről a szerinte működésképtelen á llamközösségről. „Az az állam, amely 1400 éve fennáll, s amely egyesítette a szerbeket és a délszlávokat a XX. században, most Milosevics ifjainak és Montenegrónak a túszává vált, amely köztársaságnak kevesebb lakosa van, mint Újbelgrád községnek” – nyilat kozta. A G17 Plusz korábban is a szétválást szorgalmazta, ám a belgrádi politikai elit inkább az államközösség fenntartásáért szállt mindig is síkra. A Stratfor ügynökség értékelése szerint Crna Gora – függetlenül a mostani referendum eredményétől – így va gy úgy, az EU protektorátusa lesz az unióba vezető úton. vissza Iskolát követelnek Tordán − Tiltakozó nagygyűlést rendeztek a helyi magyarok 2006. május 22. (9. oldal) Rostás Szabolcs Mintegy hétszázan vettek részt tegnap azon a tordai felvonuláson, amelyen önálló iskola létrehozását követelte az erdélyi város magyarsága. A résztvevők egyben tiltakozásukat fejezték ki a magyar közösséget ért kirekesztő magatartás ellen. Mondjuk ki: alkotmány és törvény adta jogainkat nem hagyhatjuk lábbal tiporni, hiszen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az 1918a s gyulafehérvári román nemzetgyűlés is leszögezi, hogy minden nép saját nyelvén oktat, igazgat és törvénykezik – hangoztatta tegnap Szedilek Lenke városi RMDSZelnök azon a tordai nagygyűlésen, amelyen önálló magyar iskola alapítását követelte a település magyar közössége. A mintegy hétszáz tordai tüntető elsősorban amiatt tiltakozott, hogy korábbi ígérete ellenére a román többségű helyi képviselőtestület február óta nem tűzte napirendre az önálló magyar iskola jóváhagyását célzó, nyolcszáz aláírással szen tesített kérést. A kezdeményező helyi Petőfi Sándor Társaság a szülői közösséggel együtt a város három iskolájában szétszórt magyar osztályokat egyesítené önálló magyar iskolába. Az oktatási intézmény az ótordai református egyházközségnek visszaszolgáltato tt épületekben kapna helyet, amelyek visszaadását a helyi önkormányzat peres úton próbálta megakadályozni, ám a bukaresti legfelső bíróság a napokban az egyház javára döntött. Karcsúsítás előtt a Tariceanukabinet . A Calin PopescuTariceanu vezette román kormány átalakítását, a minisztériumok és a kabinetnek alárendelt hatóságok, ügynökségek számának csökkentését szorgalmazzák a hatalmon lévő demokraták. A tervezet szerint a jelenlegi 23 tárca száma 17re csökkenne, amelynek során megszűnne például Markó Béla kormányfőhelyettesi, valamint Winkler Gyula kereskedelmi és Borbély László területrendezési tárcája. Markó Béla RMDSZelnök nemrég elmondta, hogy indokoltnak tartja a túlságosan népes kabinet karcsúsítását, ezz el szemben Winkler Gyula miniszter a hét végén leszögezte: a következő hónapokban biztosan nem kerül sor kormányátalakításra. (R. Sz.)
