Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-22
17 A tüntetők tegnap átnyújtották petíciójukat az akción részt vevő Tudor Stefanie polgármesternek. Torda magyarsága egyben felhívást intézett a nemzeti gyűlölködés, a szélsőséges politizálás elutasítására is. Erre azért volt szükség, mert a helyi önkormányzat februári ülésén a szélsőségesen nacionalista NagyRománia Párt két képviselője sértő hangnemben támadta a magyar iskoláért síkra szálló magyarokat. Közöttük Kiss László unitárius lelkészt, aki – vélhetőleg a fenyegető és durva fellépés miatt – az ülést követően nem sokkal szívinfarktusban elhunyt. vissza Donyeck ragaszkodik az orosz nyelvhez 2006. május 22. (10. oldal) Stier Gábor Regionális nyelvvé minősítette minap az oroszt a keletukrajnai Donyeck megye parlamentje. Harkiv és Luhanszk megye, valami nt Szevasztopol város után Donyeck a negyedik régió, amelynek parlamentje ilyen döntést hozott. Viktor Juscsenko államfő többször figyelmeztetett arra, hogy az orosz regionális nyelvvé történő nyilvánítása sérti az ország alkotmányát, amely kizárólag az uk ránt ismeri el hivatalos nyelvként. Több mint 120 igen szavazattal hagyta jóvá a 133 tagú testület azt a jogszabályt, amelynek értelmében az orosz regionális nyelvvé lép elő, s ezáltal az ukrán nyelvvel együtt használható lesz az állami és közintézményekb en, egyetemeken, valamint kulturális létesítményekben. A döntés hátterében az a tény áll, hogy a megye lakosságának mintegy 75 százaléka orosz anyanyelvű. A déli és keleti régió több megyei parlamentjének döntése tehát nem más, mint a mindennapok szintjén élő, mindenki számára nyilvánvaló realitások – amelyekről mellesleg a fiatal államiság, az identitás erősítésével elfoglalt központi hatalom nem hajlandó tudomást venni – érvényesítése a hivatalos nyelvhasználatban. Kijev az „ukranizálás” politikáját folyt atja, amely a nagy többségében orosz ajkú déli és keleti régiókban az ezen a nyelven oktató iskolák számának drasztikus csökkenéséhez vezetett. Juscsenkóék e törekvése ellentmond annak, hogy Ukrajna ratifikálta a regionális nyelvek európai chartáját, amely garantálja az anyanyelv használatát a zokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbségek tömbben élnek. Az orosz regionális nyelvvé történő nyilvánítása egyébként kisebb lépés annál, mintha az állami nyelv rangjára próbálnák emelni, de utat nyithat az ilyen típusú erőfeszítések felé. Nem véletlen , hogy Donyeck ilyen ajánlást is megfogalmazott az ország új parlamentjének. Ez persze már az ország föderális berendezkedésének elkerülhetetlenségét is előrevetíti. A nyelv kérdése nagyon érzékeny téma Ukrajnában, amelynek déli és keleti részén elsősorban oroszul, nyugaton viszont ukránul beszélnek. A szovjet rendszer idején az orosz nyelv használata volt túlsúlyban, és most sok nacionalista az ukrán nyelv védelmét a nemzeti identitás kulcsfontosságú elemének tekinti. Mint Viktor Juscsenko elnök nemrégiben a Krímben e kérdésről tervezett referendum kapcsán fogalmazott, az ilyen törekvések csak Ukrajna megosztását szolgálják. Úgy vélte, vannak olyan referendumok, amelyek konszolidálják a nemzetet, mint például az 1991es, míg a mostani kísérletek csak az ukr ánellenes érzelmek felkorbácsolására jók. Az államfő azonban ezzel a megközelítéssel lényegében csak azt demonstrálta, hogy Kijev kettős mércével közelít az orosz ajkú polgáraihoz. Juscsenko ugyanis elfelejti, hogy az ukrán lakosság 1991ben még a mainál i s nagyobb mértékben volt orosz ajkú, s ezek az emberek döntöttek a függetlenségről is. A központi hatalom ilyen magatartása pedig ahhoz vezet, hogy a déli és keleti régiók lakosságának Moszkva „ötödik hadoszlopaként” megvádolt többsége másodrangú állampolg árnak érzi magát, a nyelvi kérdés pedig egyre inkább átpolitizálódik. A koalíció körüli alkudozásba belemerült Kijev gyengeségét látva a központ által elidegenített keletiek helyi szinten érvényesítik jogukat anyanyelvükhöz. Az orosz második hivatalos nyel vvé tételét egyébként még a kilencvenes évek elején népszavazáson támogatta a lakosság 92 százaléka. Aztán jött az ukránosítás. vissza Szobrot állítottak Radnótinak a szlovákiai Nemesradnóton A magyar mártírköltőnek, Radnóti Miklósnak állítottak szobrot vasárnap a szlovákiai Nemesradnóton, a költő szüleinek egykori lakóhelyén, tudósít az MTI. A szlovákiai magyarok már 2004ben, a Holokauszt emléknapján is emléktáblával jelölték meg a helyet, a Glatterősök gömöri fészkét, amely településről a költő a nevét is vette, s ahol 1941ben néhány hetet töltött a felesége és rokonai társaságában. Radnóti nagyapja, Glatter Jónás a közeli Rimaszécs zsidó temetőjében nyugszik, tavaly a rimaszombati, a hely i önkormányzat és több helyi polgári társulás állított emléktáblát.
