Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-18
26 eredménye le gfőbb okának. S ebben nyilvánvalóan igazuk is van, de nem járnak messze az igazságtól azok sem, akik azt állítják, hogy a magyarság megosztottsága nem tesz jót a közösség megítélésének sem. Mert mit is akarhatnak ezek a magyarok, ha egymással sem tudnak bé két kötni? – tehetik fel jogosan a kérdést az ukránok, utalva például a KMKSZ által évekkel ezelőtt megfogalmazott önálló közigazgatási egységre, a Tiszamelléki járás kialakítására vonatkozó igényre. A jövő szempontjából azonban mégis bizakodást kelthet a z, hogy a gyenge választási eredményekből elsősorban a KMKSZnek messzemenően sikerült a lehető legtöbbet kihoznia. A szövetség jelöltje lett ugyanis a megyei tanács elnökhelyettese, a beregszászi járási tanács elnöke, valamint a nagyszőlősi és az ungvári járási tanács alelnöke, míg Beregszász polgármesteri tisztségét az UMDSZ elnöke szerezte meg. Ez pedig a történtek ellenére is újra csak felértékelte a régióban a magyarság jelentőségét és felelősségét. vissza Szerb betel epítés nyugati támogatással Magyar Nemzet 2006. május 18. Szerző: Sebestyén Imre Nem szól a rádió. A minap elhallgatott a nagykikindai helyi rádió magyar adása. Megszüntették. Minden különösebb indok nélkül. A helyi tájékoztatási központ átszervezésekor a radikális hatalom megfeledkezett a magyarokról. A magyar szervezetek, de szerb civil szervezetek és pártok tiltakozására ismét sugározni kezdett magyar műsort is a rádió, ám ez a műsor nem volt egyéb, mint a szerb nyelvű hírek fordítása, mégpedig igen g yatra nyelvezettel. A város radikális polgármestere közben beismerte, hogy hibát követtek el, s tárgyalásokat kezdtek egy magántévé vezetőségével magyar tájékoztatási műsor indításáról. Csaknem ötven lakást építtetnek a szerb menekülteknek a középbánáti Nagykikindán. A délbánáti Versecen pedig házakat vásárolnak mindenkinek, akinek nincs tető a feje felett. A szerb menekült családok pályázhatnak falusi házakra is, ugyancsak ingyen kapják meg. Most annyit, amennyire a pénzből futja, ez legalább 25 ház. A családok falut választhatnak, a felügyelőség pedig felbecsüli az eladó ház értékét, s a menekültek megkapják a rávalót. A fentiekhez hasonló akciók korábban is voltak. S nem csak bánáti példákat lehetne felhozni rá, ám ezek a hírek a napokban jelentek meg a helyi médiumokban. Legutóbb a második világháború után osztogattak ingyenházakat a Vajdaságban, akkor az elűzött német családok ingatlanai kerültek a betelepített szerbek tulajdonába. Most, egy újabb háború után természetesen más a helyzet, ezúttal nem a z elűzöttek házaiba költöztették be a szerb családokat, jóllehet arra is volt példa. A végeredmény a kisebbség szempontjából nagyon hasonló: ismét nagyot változott a „soknemzetiségű tartomány” nemzeti összetétele a szerbek javára. Letelepítésüket pedig kül földi támogatásból pénzelik. Japán, dán, német segélyből épülnek a fent említett lakások, ebből vásárolják a házakat is. Ismét olcsó az ingatlan az elöregedő falvakban. Az is előfordulhat, hogy német pénzen „sváb házat” vesznek. Bánátban ugyanis a világháb orú előtt néhány százezres németség élt. Szinte minden mostani telepes falu német volt. Furcsa helyzet. Nemzetközi támogatással humanitárius akcióban segítik az etnikai arányok további rontását. vissza Alexandra Árnymagya rországon - Még egyszer a kolozsvári magyar egyetemről Magyar Narancs 2006. május 18. Szerző: Parászka Boróka Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője "rajtaütésszerű" látogatást tett Kolozsváron, hogy kiderítse, mi igaz a BabesüBolyai T udományegyetem (BBTE) körüli vitából. A magyar közvélemény körülbelül annyit tud erről a történetről, hogy folyamatos kritika éri a román állami felsőoktatást: sérülnek a kisebbségi jogok, nem kielégítő a magyar tannyelvű oktatás, elégtelen az állami támog atás (már ha nem olvasták korábbi cikkünket: A püspök falat húz, Magyar Narancs, 2006. március 9. - a szerk.). A kritika leghatározottabb képviselője egy, az egyetem oktatóiból és az egyetemügyet felvállaló civilekből álló szervezet, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), amely nemzetközi fórumok elé is vitte az ügyet. S bár a lobbicsoport egyik vezetője (Hantz Péter, a BBTE oktatója) egyben a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tisztségviselője, az ügy mellé (visszafogottan) felsorako zott az RMDSZ is. Úgy tűnik: az egyetem ügye a mármár elérhetetlennek látszó erdélyi magyar politikai konszenzus sarokköve lett. A kérdéskör súlya és az elért konszenzus azonban látszólagos. Nincs egyetértés, csak osztozkodás a kisebbségi politika számá ra fennmaradt koncon.
