Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-18
27 * Már tavaly is "botrányos" volt, hogy a csatlakozási folyamat részeként készített, Romániáról szóló országjelentésben gyakorlatilag nem szerepeltek a magyarokat érintő kisebbségi problémák. A jelentésben sokkal nagyobb teret kapo tt a nemek közötti diszkrimináció, a nők hátrányos helyzete. Az egyetlen kiemelt kisebbségügyi probléma a romákat érintette. Nem véletlenül: a romániai magyar érdekképviselet kisebbségi szempontból teljes sikertörténet. Ma minden koalíciós nézeteltérés és a "menetrendszerű" romániai politikai instabilitás ellenére az RMDSZ nagyobb politikai hatalmat élvez annál, mint amelyre az etnikai alapon szavazó bázisa felhatalmazta. Az egymást váltó román kormányok mindegyikében a magyar kisebbségi érdekképviselet vol t a "mérleg nyelve", ezért hát rendszerint elérte azt, amit akart. És amit nem tudott elérni az RMDSZ, azt a csatlakozásra készülő román politikai elit önként és dalolva adta meg. Az egész magyar kisebbségügy nem ér a román kormány számára annyit, hogy ves zélybe kerüljön miatta a csatlakozás. És ha vannak is tartalékai a román nacionalizmusnak, azokat nem érdemes néhány helységnévtábla vagy beiskolázási terv miatt mozgósítani. A romániai magyarokba egyébként sem kell olyan értelemben "befektetni", mint péld ául a romániai romákba, akiknek az érdekképviselete még nem elég erős, akik összemérhetetlenül hátrányosabb szociális helyzetben élnek, és akik "benne" laknak a román társadalomban, az összes problémával együtt. És ezért hatnak is rá. A romániai romák mind enféle értelemben visznek a költségvetésből, támogatásra szorulnak. * A romániai magyarok ezzel szemben jól szervezetten, önkéntes elkülönülésben élnek (nem kell attól tartani, hogy kulturális, politikai szempontból befolyásolnák a román társadalmat). Ráadásul "hoznak" is valamit, amennyiben mögöttük áll a magyar kormány, amely kisebbnagyobb mértékben átvállalja a román állam feladatait, kultúr, szociál- és gazdaságpolitikai szempontból egyaránt. Ideális kisebbség a romániai magyar, és ezt a román kor mány, valamint a román ellenzék is felismerte (ideértve a hírhedt, Vadim Tudor által vezetett NagyRománia Pártot is). A román politikai életet ma nem a románmagyar viszony határozza meg, és ez elsősorban az RMDSZ számára nagy veszély. Ez a szervezet a védekezésre rendezkedett be. További léte, jövője azon múlik, hogy felismerie: kell egy alternatív program a védekező po litika mellett. Ha nem ismeri fel, hamarosan az ellenség nélkül hadakozó politikai Don Quijote szerepében találja magát. Rég elmúltak azok az idők, amikor néhány gimnáziumi osztály vagy egy elsinkófált kétnyelvű helységnévtábla miatt robbantak ki utcai ver ekedések. Ma ott is kétnyelvű vasúti és közúti táblát találni Romániában, ahol már egyetlen kisebbségi sem él. (Jellemző, hogy cigány nyelvű helységnévtábláról nem nagyon tudni. Egy egészen biztosan van: a Marosvásárhelyhez közeli Szentpálon.) Itt tartun k ma tehát, és nem csoda, hogy a legfrissebb országjelentésre várva az RMDSZ például azon szorong és azért lobbizik, hogy szerepeljenek valamilyen szempontból a romániai magyarok problémái a jelentésben. Nem maradhat a szervezet uniós szinten pőrén, minden féle sérelmi alap nélkül. Ha nincsenek problémák, akkor kreálni kell. Úgy kell ez az egyetemügy is, mint egy ital víz. Az RMDSZ az EMNT számára biztosítja a legitimációt. Van ki ellen, és van kiért harcolni. Az egyik radikális, a másik radikálisabb. Az e gyetem ügye a kezdeményezők számára is biztosítja a nyilvánosságot: az erdélyi magyar politikai új generáció vesszőparipája lehet. Olyan téma, amellyel jól lehet dobbantani a politikai és a tudományos életben egyaránt. Ha nagyon sikeres az akció, újabb mag yar egyetem születésénél bábáskodhatnak a kezdeményezők. Bár az utóbbi időben az Erdélyben születő magyar egyetemek száma nehezen követhető. Annyi a magyar felsőoktatási hely, hogy szinte lehetetlen betölteni. Nincs annyi érettségiző. (Alig) meglepő módo n az ügy a magyar EPcsapat számára is hasznos lehet, hiszen uniós szinten is hatásos, egyértelmű, klasszikus kisebbségvédelmi lobbi építhető rá. Fenntartható továbbá az egész eddigi magyar kisebbségpolitika, amelynek a lényege egy, a Magyarország határain túlnyúló védelmi és sérelmi politikai rendszer. Ebben a rendszerben Magyarország szolgál és véd. Elsősorban a szomszédos államoktól védi meg a szomszédos államok állampolgárait, és olyan szolgáltatásokat nyújt ugyanezen állampolgároknak, mely szolgáltatás okat a fent említett államoktól vállalja át. Erre a szolgáltatói feladatra aztán kiépíthet egy szolgáltatói rendszert, a maga bürokráciájával, hivatalaival, költségvetéseivel. Ez a rendszer végeredményben nem haszontalan
