Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-18
24 vag y munkavállalás új helyzetet teremt a magyar – magyar viszonyban. Ma már idehaza, de odaát is igen kevesen vannak azok, akik a „minél rosszabb Bukarestnek, annál jobb az erdélyi magyaroknak” elv szerint keresik a megoldásokat. Az unión belül van néhány olya n alapfogalom, amelyek mentén működhet a magyar érdekérvényesítés. Ilyen például a különböző régiók kiemelt szerepe a támogatásokban. Másrészt az kétségtelenül igaz, hogy ami Románia EUcsatlakozásáig nem valósult meg a magyar közösség joggyakorlása terén, az vélhetőleg ezután is nehezen fog zöld jelzést nyerni a bukaresti törvényhozási folyamatban. Szlovákia és a balti államok újdonsült uniós tagsága jól bizonyítja, a kisebbségek az uniós integráció előtt megszerzett jogaikat nem tudták bővíteni. Azaz, ha a végkövetkeztetést akarjuk megfogalmazni, akkor az röviden így hangzik: Magyarország ismét kihagyott ugyan egy jó érdekérvényesítési lehetőséget, de Románia mielőbbi EUcsatlakozásával – mindent egybevetve – mégiscsak pozitív lesz a mérleg. vissza Optimista a román vezetés - Néppárti képviselők levélben kifogásolták a brüsszeli jelentés hiányosságait Magyar Nemzet 2006. május 18. Szerző: Rostás Szabolcs A bukaresti politikusok többsége korrektnek és kedvezőnek nevezte a Romániáról közzétett strasbourgi országjelentést, reálisnak tartva a csatlakozás 2007. januári időpontját. Közben néppárti EPképviselők levélben hiányolták a magyarok helyzetének megemlítését. Egyebek mellett a kisebbségi törvénytervezet mihamarabbi elf ogadását szorgalmazta tegnap Bukarestben Manuel José Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. A román törvényhozás parlamenti csoportjainak vezetőivel és Calin PopescuTariceanu kormányfővel folytatott megbeszélés során a brü sszeli diplomaták felszólították a bukaresti politikusokat, hogy a törvényhozás szintjén mozdítsák elő Románia európai integrációjának folyamatát. Cristian Radulescu, a kisebbségi törvényt eddig is vehemensen ellenző kormányzó Demokrata Párt képviselőházi frakcióvezetője a megbeszélés után úgy nyilatkozott: alakulata csak abban az esetben hajlandó támogatni a törvényt, ha kikerül belőle a kulturális autonómiatanácsok létrehozására vonatkozó passzus. Erre reagálva Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Sz övetség (RMDSZ) parlamenti képviselője lapunknak elmondta, szerinte a bukaresti koalíciós partnerek hajlandók lesznek októberig megszavazni a jogszabályt. Arra a kérdésünkre, miszerint az RMDSZ álláspontja szerint nem lett volnae hasznosabb, ha az országj elentés bővebben foglalkozik a romániai kisebbségek, köztük a magyarság problémáival, Márton Árpád úgy válaszolt: természetesen üdvözölték volna, ám a dokumentumban szereplő kérdésekről nem a szövetség, hanem a bővítési biztos dönt. Az Európai Parlament k onzervatívkereszténydemokrata képviselőit tömörítő néppárti frakció tagjai, köztük öt magyar, levelet intéztek tegnap az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Durao Barrosóhoz, amelyben a bizottság előző napon kiadott romániai országjelentésében lévő, „a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos hiányosságokra” hívják fel a politikus figyelmét. Az MTIhez eljuttatott levélben Szájer József (Fidesz), Gál Kinga (Fidesz), Olajos Péter (MDF), a szlovákiai DukaZólyomi Árpád (MKP), az erdélyi KónyaHamar Sánd or (RMDSZ), valamint a francia Alain Lamassoure és a német Michael Galler egyebek között kifogásolják, hogy a korábbi jelentésekkel ellentétben a mostani dokumentum egyáltalán nem említi a magyar kisebbséget, illetve nem tartalmaz konkrét elvárásokat a kis ebbségi jogok tiszteletben tartását is magában foglaló koppenhágai kritériumok – szerintük még hiányzó – teljesítésének érdekében. vissza Elaprózott magyar voksok Kárpátalján - A megosztottság nem tesz jót a közösség ukra jnai megítélésének sem · Felértékelődött az önkormányzatok szerepe Magyar Nemzet 2006. május 18. Szerző: Székely Gergely Egyesek rossznak, mások nagyon rossznak, és vannak, akik szégyenletes és megmagyarázhatatlan kudarcnak tartják a kárpátaljai magyarok szereplését, illetve leszereplését a március végi ukrajnai választásokon. Az ugyan eleve nyilvánvaló volt, hogy az arányos választási törvényből adódóan a független Ukrajna történetében először parlamenti képviselet nélkül marad a kárpátaljai magyarság, a zt viszont számos kedvezőtlen előjel ellenére is remélni lehetett, hogy az önkormányzati választásokon többségük mégis a magyar jelöltekre fog voksolni. Először adatott meg annak a lehetősége, hogy a magyarok egy tömbben, magyarok a magyarokra szavazhatn ak, ami esélyt adott nekik arra, hogy bizonyítsák etnikai egységüket, összetartásukat és nem utolsósorban politikai
