Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-16
12 - Mégis hogy lehetne ezt a problémát kezelni? - A szótértés mindig a hangadó emberektől függ. Ha a szellemi, politikai, vallási stb. hangadó emberek el tudják egymást viselni, és a mögöttük álló csoportokat megfelelőképpen tudják kezelni, akkor működők épes a politikai képviselet. - A romániai magyarok is óriási várakozással néznek a csatlakozás elébe. Azt tudjuk, hogy maga a csatlakozás egy folyamatnak csak jelképes pontja. De máse magyarnak lenni kisebbségiként az Unióban, mint volt Szlovákiában? - É n megértem az elvárásokat és a vágyálmokat. Már csak azért is, mert Románia mélyebbről indul. A csatlakozással felszámolódik Magyarország és Románia közt a határ, illetve nyitva áll az Atlantióceánig. Megértem, ez óriási távlat, ennek örülnek az emberek, de a csatlakozással csak ez fog változni. Semmi mást nem fognak érezni. Az Unióba való belépés semmit nem változtat egy kisebbség jogi helyzetén. Képszerűen kifejezve: ha egy folyó a határ, akkor föltűrt gatyaszárral át lehet gázolni ott, ahol korábban hat ár volt. De a belső állapotokban semmi nem változik. Ne legyenek olyan illúzióink, amelyeknek nincs valóságalapjuk. A rendszerváltás volt a fordulópont a kisebbségek életében, a csatlakozás nem lesz az. De ez sem egyértelmű, '95ben egy titkosrendőr közö lte velem, bármikor el tudja intézni, hogy a szlovákiai magyarság tízezrei tiltakozó nyilatkozatot írjanak alá ellenem... Nem tették meg, de ha nagyon kell, megteszik. Meg lehet szervezni, és meg lehet tenni. - Azért, kérem, fogalmazzon meg egy üzenetet a csatlakozás előtt álló romániai magyarságnak. - Innen úgy látom, fokozódnak az ellentétek, lassan nem tudnak már szót érteni egymással Erdélyben. Elsősorban azt tudom mondani: ha nem tudnak megbékülni, szót érteni a hangadó emberek, akkor csak keserű száj íz marad a csatlakozásból is. vissza EU: a találgatások vége - Az Európai Bizottság ma bemutatja Romániáról és Bulgáriáról szóló jelentését Új Magyar Szó 2006. május 16. Szerző: Szőcs Levente Az Európai Bizottság bővít ési biztosa ma délután felolvassa az Európai Parlament előtt a Románia és Bulgária felkészültségéről szóló jelentést, amelyből kiderülhet, hogy a két ország a tervezett időben az Európai Unió tagjává válhate vagy sem. Csutak István integrációs államtitkár az ÚMSZnek adott interjúban azt "jósolta": a jelentés nem tesz majd ajánlást a csatlakozás időpontjára. A román és a bolgár hatóságok visszafojtott lélegzettel várják az Európai Bizottság (EB) jelentését, amelyet ma 16 órakor mutat be a strasbourgi par lament előtt Olli Rehn bővítési főbiztos. Noha a jelentés szövege már napokkal korábban kiszivárgott, a bizonytalanság nem szűnt meg, hiszen az úgynevezett piszkozat nem tartalmazta a Bizottság ajánlásait. A csatlakozási dátummal kapcsolatos találgatások t öbbnyire a kedvező végkifejlet felé mutattak, tegnap azonban a Reuters ismét azt jelentette bizalmas értesülésekre hivatkozva, hogy az Unió végrehajtó szerve halasztani fogja a taggá válás időpontjára vonatkozó döntést. "A Bizottság szeptemberben értékel i valamennyi területen, de különösen a komoly aggodalmakat keltő területeken elért fejlődést. Ennek alapján tesz javaslatot a Bizottság Románia és Bulgária csatlakozásának időpontjára" - idézte a Reuters az EB belső használatra készült dokumentumát. Ezzel ellentétben, szintén tegnap az olasz Ansa hírügynökség úgy értesült: az Európai Bizottság "nagy valószínűséggel" javaslatot tesz Románia és Bulgária 2007es csatlakozására, de kérni fogja a két országot a felkészülés folytatására. Tény, hogy az EB képvisel ői nem igyekeztek eloszlatni a bizonytalanságot. José Manuel Barroso bizottsági elnök vasárnap csupán annyit mondott, hogy szeretné mielőbb az Unió tagjainak sorában látni Romániát és Bulgáriát, de a keddi döntés kollektív, ezért óvakodik a jóslástól. A BBCnek nyilatkozó bizottsági elnök hangsúlyozva, hogy szerinte a két ország belépése az EUba "jó lesz Európának, és jó lesz a két országnak, mihelyt pontosan tiszteletben tartják az összes elvárt kritériumot, beleértve az igazságszolgáltatást, a korrupci ó és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet". Barroso elemzők szerint azt próbálta érzékeltetni, hogy a Bizottság amolyan "sem hideg, sem meleg" választ ad a két országot leginkább foglalkoztató kérdésre.
