Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-15
18 egyikt ő l sem várható el, hogy ezeket feláldozza a mesterségesen teremtett közös állam miatt. A podgoricai kormányf ő meg van gy ő z ő dve róla, hogy a vasárnapi referendumon legaláb b hatvan százalék a montenegrói államiság visszaállítására fog szavazni. Mindenkit megnyugtatott, hogy továbbra is szoros kapcsolatokra fognak törekedni Szerbiával, ám mint hangsúlyozta: "A testvéri érzelmek miatt senki sem várhatja el a montenegróiaktól, hogy lerombolják saját házukat." Djukanovic biztosra veszi, hogy országa már szeptemberben felvételt nyer az ENSZbe, s hamarosan több állam is elismeri, az els ő k között Horvátország. A Belgrádban létrehozott és f ő ként szerb nacionalistákat tömörít ő , Mozgalom a közös államért nev ű tömörülés szombati nagygy ű lésén viszont arra intette a montenegrói szavazókat, ne engedjék meg, hogy "a szeparatista" Djukanovic és tá rsai kettészakítsák az országot. A Szerbiában él ő és választói joggal nem rendelkez ő montenegróiakat arra szólították fel: utazzanak haza, és gy ő zzék meg rokonaikat, hogy mondjanak nemet a függetlenségre. Elítélték a podgoricai hatóságokat, amiért megtagad ta a választói jogot mindazoktól, akik Szerbiába telepedtek át, és többségükben az együttmaradást támogatják. Milo Djukanovicot azzal vádolták, hogy t ő rt döfött a testvéri Szerbia hátába, amikor az nehéz t ö rténelmi napokat él át. A szerb államvasutak egés z héten ingyen szállítja a szavazókat Montenegróba, sokan autóbusszal vagy személygépkocsival indulnak el, néhányan pedig gyalogszerrel vágnak neki az útnak, hogy így demonstrálják a közös államhoz való ragaszkodásukat. J. Garai Béla vissza MKP: a kormányba, de nem bármi áron Magyar Hírlap, 2006. május 15. Bugár Béla pártelnök a szavazatok legkevesebb tíz százalékára számít. Adócsökkentés, a járulékterhek mérséklése, a kis- és középvállalkozások kiemelt finanszírozása, az agrártámogatások növelése és a kisebbségi kultúra állami felkarolása – ezek a Magyar Koalíció Pártja választási programjának legf ő bb elemei. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szombaton Komáromban megtartott köz gy ű lésén a küldöttek egyhangúlag fogadták el a választási programot. A rendezvénnyel a június 17re kiírt, el ő re hozott szlovákiai választás kampánynyitánya is volt. Az MKP a következ ő ciklusban az egykulcsos adó jelenlegi 19r ő l 17 százalékra mérséklése, valamint a járulékterhek legalább ötszázalékos csökkentése mellett száll síkra. A kisebbségekr ő l és a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény elfogadását szintén prioritásként kezeli. Az MKP továbbra is szorgalmazza majd a szlovákiai magyarok m ásodik világháború utáni jogfosztását törvényesít ő Benesdekrétumok hatálytalanítását, illetve mindent megtesz a meghurcolt magyarok legalább jelképes kárpótlásáért. A munkanélküliség mérséklése, a régió- és az infrastruktúrafejlesztés, a közigazgatási fel osztás módosítása és az önkormányzatiság meger ő sítése szintén nem t ű r halasztást. Bugár Béla pártelnök a szavazatok legkevesebb tíz százalékára számít, a cél a kormányra kerülés, de nem minden áron: "Ha a következ ő kormányprogramban teret kapnak az MKP elk épzelései, nincs akadálya az esetleges koalíciós tárgyalásoknak." Minden attól függ, hogy a kormányalakító pártok kiket delegálnak majd az újonnan felállítandó kabinetbe. Bugár ugyanis úgy látja, hogy ha a pártpreferenciák nem változnak a választásokig, el képzelhetetlen lesz az új kormányt megalakítani a Robert Fico vezette, populizmussal vádolt Smer vagy a Vladimír Meciar nevével fémjelzett HZDS nélkül. Az MKP természetes szövetségesének a jelenlegi kormányf ő , Mikulás Dzurinda pártját, az SDKÚDSt és a kormányból az év elején kilépett kereszténydemokrata KDHt tekinti. Bugár mindemellett nehezményezi, hogy sem az SDKÚ, sem a KDH választási programja nem foglalkozik a nemzetiségekkel. Az elnök hangsúlyozta: k orábban mindkét párt akadályozta a kisebbségi kultúrák állami támogatásáról szóló jogszabály elfogadását, melyet az MKP az egyik legf ő bb feladatának tekint. Bugár bízik abban, hogy választási programjuk a szlovák szavazókat is meggy ő zi. Ennek biztosítékát abban látja, hogy a többi párttól eltér ő en er ő teljes, a korábbinál hatékonyabb vidékpolitikát sürgetnek. Rácz Vince, Pozsony vissza Ostoba mantrázás Magyar hírlap, 2006. május 15. A baj leginkább a politikusokkal van. Az uniót ugyanis ugyanazok a politikusok csinálják, akik közül odahaza számosan végképp lejáratták magukat A ta gállamok csak b ű nbakként használják az uniót – fakadt ki José Manuel Barroso. Az Európai Bizottság elnöke amiatt panaszkodott, hogy az eredményeket szeretik saját érdemeikként feltüntetni, de ha gond van, egyb ő l Brüsszelre mutogatnak. S ez valóban így van. Berlusconi pél dául az olasz gazdasági problémákat próbálja folyamatosan az euró bevezetésére kenni, Chirac pedig a munkanélküliséget. De nem kell ilyen messze mennünk: Gyurcsány szintén a gonosz Brüsszel rémével fenyegetett, amikor számon kérték
