Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-15
8 rendszerét, ténylegesen is teremtse meg az európai kisebbségek és regionális nyelvek chartájában rögzítettek érvényesítésének feltételeit, és módosítsa a magyar kisebbség statisztikai arányait rontó, közképviseleti esélyeit károsító közigazgatási reformról rendelkező törvény nyomán kialakíto tt elfogadhatatlan közigazgatási felosztást. A küldöttgyűlés a párt programjával egyhangúlag egyetértetett, majd a küldöttek és MKPszimpatizánsok részvételével, amolyan népünnepély keretében hivatalosan is elkezdődött a párt kampánya. vissza A montenegrói kormányfő bírálja a szerb kormány koszovói politikáját Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. május 14., vasárnap (MTI) - Szokatlanul keményen bírálta Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök a szerb kormányt amiatt, hogy a Koszovó birtoklásáért folytatott vitában kizárólag a nemzetközi jogra hivatkozik, és megfeledkezik az elmúlt évek történéseiről. Djukanovic nyilatkozata egy tévéinterjúban hangzott el, amelyet teljes terjedelmében hétfőn sugároz a belgrádi Studio B tévéállomás. Az interjú egyik részletét már vasárnap idézte a társszerző Beta hírügynökség. "... nem lehet figyelmen kívül hagyni annak a politikának a következményeit, amely az elmúlt tíz évben folytatódott. Aki valóban re ndezni kívánja a koszovói kérdést, annak tekintetbe kell vennie ezeket az aspektusokat is, és őszintén kell folytatnia a párbeszédet az albánokkal, tiszteletben kell tartania a nemzetközi közösség álláspontját..." - hangoztatta Djukanovic. A politikus szerint az hivatkozhat kizárólag a nemzetközi jog normáira, aki "más bolygóról csöppent bele a problémába". Belgrád nem volt eléggé bátor, hogy szakítson a milosevici rezsim Koszovópolitikájával, és "folytatta a kokettálást a korábbi idők eltévelyedéseive l" - hangoztatta Djukanovic. A montenegrói miniszterelnök nyilatkozata meglepetésként hat, mivel a podgoricai vezetés eddig Szerbia problémájának és belügyének tekintette a koszovói kérdéskört, és tartózkodott attól, hogy nyíltan bírálja az egyik vagy a másik félt. A Koszovó birtoklásáért folytatott szerbalbán vitában Belgrád legfőbbképpen azzal érvel, hogy a nemzetközi jog és az ENSZalapokmány példa nélküli megsértése lenne Koszovó elszakítása Szerbiától. Mereven elutasítja azt a felvetést, hogy Szer bia így fizessen a milosevici hatalom koszovói rémtetteiért. vissza Ján Slota szerint II. Rákóczi Ferenc a szlovákok gyilkosa volt Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója volt: Pozsony, 2006. május 14., vasárnap (MTI) - A magyarellenes kijelentésekben határt nem ismerő szlovák nacionalista pártvezető, Ján Slota szerint ugyan "miért ne állhatna" lovas szobra a szlovák nemzetébresztő Jozef Miroslav Hurbannak Szlovákiában, ott, ahol a magyarok olyan "szlovákirtó magyar nemesne k is szobrot állíthattak, mint amilyen II. Rákóczi Ferenc, vagy a hunokat vezérlő barbár Attila volt". Zsolna (Zilina) polgármestere, a parlamenten kívüli - de ismét bejutásra esélyes - Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke vasárnap az egyik szlovák keresk edelmi televízióban tette ismét magyarellenes kijelentéseit. Nemcsak a magyarokat, de azokat is támadta, akik bírálták, mert ahelyett, hogy az általa irányított város egyik negyedében csatornahálózatot épített volna, 28 millió koronáért monumentális lovas szobrot állított a XIX. század derekán működő szlovák nemzetébresztőnek. A szoborban megörökített Hurban annak idején barmoknak nevezte a zsolnaiakat. A műértők szerint nevetségesen monumentális, mintegy öt méter magas, patetikusan hazafiaskodó, egyébk ént Szlovákia első lovas szobrának számító objektum egy forgalmas zsolnai közlekedési gócpont közepén áll. Slota szerint azért ott, mert a szlovákok azon a helyen győzedelmeskedtek a magyar honvédek fölött. A történelmi ismeretekből ritkán jeleskedő Slota logikáját kevesen értik, hiszen Jozef Miroslav Hurban nem hadvezér volt, lóháton inkább csak közlekedett. A szobrot Ivan Gasparovic köztársasági elnök avatta fel, aki így fogalmazott: ha Hurban és társai, az 184849es magyar forradalom és szabadságharc tö rekvései ellen fordult Ludovít Stúr és a köréhez tartozók, a szlovák nyelv létjogosultságáért is küzdő hazafiak "nem lettek volna, talán már mi sem lennénk". A belügyminiszteri posztra pályázó Slota a - már beindult választási kampány részének tekinthe tő - televíziós beszélgetésben azt is kijelentette, hogy bármely politikai erővel kész lenne kormányozni, egyedül a kommunistákkal (KSS) és a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) nem, mert szerinte a magyarok az elmúlt nyolc éves kormányzati pozíciójuk során ig en sok kárt tettek Szlovákiában. Vádjai szerint az országnak kijáró uniós támogatásokat a magyar pénzintézet, "az OTP közvetítésével osztják szét." Ugyancsak vasárnap, egy másik - közszolgálati - televíziós beszélgetésben az MKP delegálta Csáky Pál min iszterelnökhelyettes azt mondta, hogy az MKP számára a KSS, a Slotaféle SNS, valamint Vladimír Meciar személye lenne alkalmatlan koalíciós a partnerségre. vissza
